Rabszolgából Hajnalcsillag: Sass Flóra, Afrika felfedezőnője
2022. július 26. 14:55 Balázs-Piri Krisztina
Titkos küldetésen
A Szuezi-csatorna ünnepélyes átadására való meghívást a házaspár a trónörökösnek köszönhette. A walesi herceg ugyanis többször inspekciózott a királynőnél, bizonygatva, hogy „… Lady Baker tökéletesen úri személy, hűséges, és csak a férjének él.”
A trónörökös kitüntetett figyelme nem volt véletlen. Ő kívánta Bakert rábeszélni egy újabb expedícióra, amelynek kimondott célja a rabszolga-kereskedelem felszámolása volt, a kimondatlan pedig az angol befolyás erősítése a fekete kontinensen, a Szudántól délre fekvő afrikai királyságokban.
A veszélyes küldetésre a kitűnően lovagoló és a fegyverekkel bánni tudó Flóra is elkísérte a férjét, és útközben naplót vezetett. Így született meg egy páratlan krónika, amit Krizsán László kutató, a Magyar utazók Afrikában című könyv szerzője joggal nevez a gyarmatosítás hétköznapi krónikájának, ugyanis Flóra naplójában és mostohalányainak küldött leveleiben, amelyekben az asszony Bakert csak „papának” titulálja, nemcsak a bennszülöttekkel való véres ütközetekről, aszályról és betegségekről – maláriáról vagy vérhasról – esik szó.
Értesülhetünk belőlük arról is, hogyan termesztett Flóra uborkát ideiglenes szálláshelyükön, és hogyan varrt magának két kék színű bengáli ruhát. Elmesélte, hogy a maganda törzsbeliek csak fazékért és hárompennys tükrökért kereskednek.
Olvashatók naplójában pletykák is, miszerint például „itt tíz tűért bárki vásárolhat egy rabszolgát, viszont nem sokat adnak a gyöngyökért, mivel a köznépnek tilos azokat viselni.” Közben azt is megtudhatjuk, hogy „az új dívány fa részeit már kikezdték a bogarak”, és „Wat-el Kereemet rajtakapták, amikor főtt burgonyát küldött a szeretőjének, noha a lány tudta, hogy szeretők nem tartózkodhatnak az én telepemen.”
Tájékoztatott a helyi divatról is: „A nők szeretik a vízhordást, mert gyöngyöket kapnak érte. A ruhájuk elől és hátul csak kis rojtokból áll. Ezek a férjes nők ruhái. A 15-16 éves lányok csak néhány gyöngyöt viselnek elöl, és nagyon sokat a nyakuk körül”. De olyan hely is akadt a hosszú út során, ahol: „A nők nagyon csúnyák. Öltözetük hátul rövid lófarokból álló nyúlványból, elöl pedig egy kb. négy hüvelyk hosszú és ugyanolyan szélességű rojtból áll.”
Egészen megható az a levél, amelyben Flóra arra kéri Edit nevű mostohalányát, küldjön számára „1 pár legjobb minőségű, rövid francia fűzőt, 6 pár hosszú selyem fűzőzsinórral”, a „papának” pedig „2 pár sárga kesztyűt, a legjobb minőségben.” A naplóból kiderül az is, hogyan segített a bennszülött asszonyoknak gyermekeik gondozásában. Oktatta és tanácsokkal látta el a fiúkat és a lányokat, etette a csecsemőket, ha elhanyagolták őket, és ápolta a sebesülteket.
De ha kellett, menetelt férje mellett, bátorságával, diplomáciai érzékével, toleranciájával gyakran életeket mentve. Embersége az idegenek földjére lépő felfedező ideális alakját személyesíti meg, és talán nem véletlen – bár egy ellenséges nagyhatalom képviselőjének oldalán jelent meg Afrikában –, hogy a bennszülöttek a „Myadue”, a Hajnalcsillag nevet adták neki, és emlékét sokáig megőrizték meséikben.
A nagy expedíció után 1873-ban Baker még egyszer megjelent a Királyi Földrajzi Társaság hallgatósága előtt, beszámolója hatalmas sikert aratott. A házaspár utolsó éveit dél-angliai házukban töltötte, Baker 1893-ban, Flóra 1916-ban hunyt el. A házaspár hamvait tartalmazó szarkofágot a férfi családjának szűkebb hazájában, Grimley-ben, egy Worcester környéki apró falucska templomában állították fel.
Sass Flóra 2019-ben a Magyar Afrika Társaság kezdeményezésére emléktáblát kapott a Nílus partján, az ugandai Murchison-vízesés Nemzeti Parkban. Bár Flóra páratlan naplója sajnos nem jelent meg teljes egészében, de érdemes részleteket olvasni belőle Anne Baker könyvében, amit nálunk 1987-ben Rabszolgák földjén. Egy magyar nő felfedezők és rabszolgák között 1870–1873 címmel adtak ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
