Polgárháborús kozák kincset tártak fel Dél-Oroszországban
2026. május 12. 08:35
Egy évszázados helyi legendát igazolva az orosz polgárháború idején elrejtett kozák kincsleletet tártak fel a dél-oroszországi Sztarocserkasszkaja településen. A bolsevik csapatok elől 1920-ban kútba rejtett nemesfém és mindennapi használati tárgyak felfedezése kivételes bepillantást enged a doni kozákság 20. század eleji vészterhes történetébe és vagyonmentési stratégiáiba.
A régészeti munkálatok egy helyi ingatlantulajdonos felkérésére indultak meg, aki a telkén végzendő kutatásokkal a településen évtizedek óta keringő szóbeszédnek kívánt utánajárni. A szájhagyomány szerint egy Martinova nevű kozák nő a vörös csapatok 1920-as megérkezése előtt a családi vagyon egy részét egy mély kútba rejtette.
Roman Jolkin, a kutatócsoport vezetője megerősítette, hogy az ásatások során – mintegy öt méter mélyen – valóban rábukkantak a történetben szereplő objektumra. A kútból a korszakban nagy értéknek számító fémedények, köztük három bronz- és egy rézmedence, valamint egy több mint egy kilogramm súlyú ezüsttál került elő. A szakember tájékoztatása szerint ez utóbbi műtárgy történelmi és anyagi értéke önmagában is megközelíti a félmillió rubelt.
A nagyméretű edények mellett a régészek további harmincnégy kisebb leletet is a felszínre hoztak. Az azonosított tárgyak között régi érmék, háztartási eszközök és a doni régió vallási életéhez köthető szakrális emlékek, köztük két óhitű kereszt is található. A numizmatikai leletek közül kiemelkedik egy denga és egy félkopejkás érme, amelyeket a 18. században, Anna orosz cárnő uralkodása (1730–1740) idején vertek. Az Örökség Régészeti Társaság munkatársai a restaurálási és állagmegóvási munkálatok befejezése után a teljes leletegyüttest átadják a regionális múzeumi gyűjtemények egyikének.
Alelet a doni kozákság történetének egyik legtragikusabb időszakához kapcsolódik. Sztarocserkasszkaja (korábbi nevén Cserkasszk) a doni kozákok egykori történelmi fővárosa és a rosztovi régió egyik legrégebbi települése, amely kiemelt jelentőséggel bír az orosz történelemben. Az 1917-es bolsevik forradalmat követő orosz polgárháború során Dél-Oroszország, és különösen a Don-vidék, a fehérek és a Vörös Hadsereg közötti ádáz harcok színtere volt.
A hagyományosan a cári rendszerhez és a pravoszláv (azon belül sok esetben az óhitű) valláshoz hű kozák társadalom a hatalmat megragadó bolsevikok egyik legfőbb célpontjává vált. Ahogy a frontvonalak folyamatosan változtak és a rekvirálások mindennapossá váltak, számtalan család döntött úgy, hogy értékeit a föld alá, illetve elhagyott kutakba rejti. A sztarocserkasszkajai leletegyüttes ezen menekített vagyonok egyik ritka, érintetlenül fennmaradt fizikai bizonyítéka, amely rávilágít a polgárháborús Oroszország mindennapi feszültségeire.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
