Neolitikus metropoliszt mutat be egy most nyílt kiállítás Kínában
2026. június 22. 07:52 Múlt-kor
Megnyitotta kapuit a kínai Hupej tartományban található Sicsiaho Lelőhely Múzeuma, amely a Jangce középső szakaszánál csaknem ötezer évvel ezelőtt virágzó neolitikus civilizáció emlékeit mutatja be. Az új intézmény több mint 800 régészeti lelet segítségével ismerteti meg a látogatókkal az őskori város fejlett kézműiparát és vallási életét.
Május 18-án nyílt meg a Hupej tartománybeli Tianmen városában a Sicsiaho Lelőhely Múzeuma, amely a Kr. e. 3900 és 1800 között fennálló Sicsiaho-kultúra örökségét mutatja be. A kiállítás több mint 800 kerámia-, jáde- és kőleletet vonultat fel, amelyek betekintést nyújtanak a Jangce középső vidékének egyik legfejlettebb késő neolitikus társadalmának mindennapjaiba, vallási szokásaiba és technológiai tudásába.
A lelőhelyet 1954-ben fedezték fel, azóta pedig több mint húsz régészeti feltárást végeztek már a területen, amelyek alapján a kutatók megállapították, hogy a település közel kétezer éven át folyamatosan lakott volt. A mintegy 3,5 millió négyzetméteres város területe több mint négyszerese lehetett a pekingi Tiltott Városénak, és külön lakó-, fazekas-, valamint temetkezési negyedekkel, illetve fejlett öntözési és árvízvédelmi célokat szolgáló vízgazdálkodási rendszerrel rendelkezett.
A kutatók szerint Sicsiaho a késő neolitikum idején a Jangce középső vidékének legnagyobb őskori városa és legsűrűbben lakott településegyüttese, valamint a kínai őstörténet egyik leghosszabb ideig fennálló városi központja volt. A szakemberek emellett kiemelték a vallási élethez kapcsolódó leletek nagy számát, amelyek a korabeli Kína más régészeti lelőhelyein jóval ritkábban fordulnak elő.
A feltárások során eddig több mint 400 jádetárgy került elő, amelyek (többek között) istenalakokat, főnixeket, sasokat és tigriseket ábrázolnak rendkívüli kidolgozottsággal, sok esetben körömnyi méretben. A legismertebb leletek közé tartozik a ma a Kínai Nemzeti Múzeumban őrzött, kör alakú jádefőnix, amelyet gyakran „Kína első főnixeként” emlegetnek. A kutatók jelenleg úgy vélik, hogy ezeket az ember- és madáralakokat ötvöző faragványokat rituális szertartások során használhatták az ősökkel vagy a természetfeletti világgal való kapcsolat megteremtésére.
A múzeum a kerámiaipar fejlettségét is bemutatja, amelyet egy közeli, mintegy 8000 négyzetméteres műhely romjainál talált leletanyag bemutatásával támaszt alá. Az intézmény emellett egy régészeti eredményeken alapuló, holografikus vetítésekkel, 3D-s díszletekkel és különféle környezeti effektekkel készült interaktív bemutatóval igyekszik közelebb hozni a látogatókhoz az ötezer évvel ezelőtti város mindennapjait.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
