Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először
2024. április 16. 20:20 MTI, Múlt-kor
Történelmet író motor
1903-ra építették meg az első motorral és légcsavarral hajtott gépüket, a Wright Flyert (későbbi nevén Kitty Hawkot). A kétfedelű, faszerkezetű, impregnált vászonnal bevont szárnyakat vékony oszlopokkal és merevítő huzalokkal szilárdították. A gép dülöngélő mozgását az alsó szárnysíkban hason fekvő pilóta irányította, részben a szárnyak előtt elhelyezett vízszintes vezérsík, azaz a magassági kormány mozgatásával, részben testsúlyának áthelyezésével.
Ám ez utóbbi nemcsak a gép súlypontját változtatta meg, hanem egy kötélzet segítségével deformálta, „megcsavarta" a szárnyakat is, azaz felfedezték a mai csűrőlapos megoldást. Az általuk konstruált 12 lóerős, négyhengeres-négyütemű motor akkoriban lepkesúlyúnak számított, mert egy lóerőre alig három kilogramm tömeg esett.
Bár a légcsavarok hajtásláncai a kerékpárokéhoz hasonlítottak, az ilyen igénybevételhez való láncokat a fivérek nem tudtak saját műhelyükben előállítani, így azokat egy autóalkatrész-gyártóval készíttették el. A Wright Flyer névre keresztelt repülőgép összesen kevesebb, mint 1000 dollárból (mai áron körülbelül 30 000 dollárból, azaz csaknem tizenkétmillió forintból) készült el – ehhez képest 1898-ban Langley sikertelen „aerodrómját” 50 000 dollárral támogatta meg az amerikai hadsereg.
Wilbur Wright Kill Devil Hillsnél, Észak-Karolinában
1903. december 14-én – éppen a Montgolfier fivérek 1782-es első hőlégballonos repülésének 121. évfordulóján – egy pénzfeldobás győzteseként Orville hajthatta végre az első repülést a Wright Flyerrel. Bár a repülőgép felemelkedett a 18 méteres indítósínről, mindössze három másodpercet töltött a levegőben, és földet érve kissé meg is sérült.
A Flyer érdemben először 1903. december 17-én, 10 óra 35 perckor emelkedett a levegőbe Kill Devil Hillsnél. Mindkét testvér kétszer, felváltva rajtolt, először Orville, utána Wilbur repült. Az első kísérlet 12 másodpercig, az utolsó 59 másodpercig tartott, először 36 métert, utoljára 260 métert sikerült megtenni a levegőben. A negyedik alkalommal Wilburnek sikerült hosszabb ideig pontosan irányítani a motoros gépet.
A kísérletnek alig öt szemtanúja volt, és a sajtó teljes közönye övezte, sőt a tekintélyes Scientific American folyóirat „kacsának" minősítette a hírt. Az eseményt ma az első tartósan kormányzott motoros repülésként tartják számon, bár mind a mai napig sokan kardoskodnak amellett, hogy a német-amerikai Gustave Whitehead 1901. augusztus 14-én, a Wright-fivéreket megelőzve hajtott végre sikeres motoros repülést.
A Wright testvéreknek a Flyer továbbfejlesztett változatával 1905-ben Dayton közelében már több mint fél órát sikerült a levegőben maradniuk, és 40 kilométert repültek 50 km/h sebességgel. A 8 és fél méter hosszú, két és fél méter magas Flyer III fesztávolsága 12 méter, tömege 323 kilogramm volt, két propellerét egy 20 lóerős, négyhengeres motor hajtotta. Ez volt a világ első gyakorlatban is működő repülőgépe, amely könnyedén fordult, orsózott, körözött és repült nyolcasokat. A szerkezet ma a washingtoni Smithsonian Intézetben látható.
A Wright Flyer II 1904-ben
A két feltaláló 1906-ban (immáron a szabadalom birtokában) lépett a nyilvánosság elé. Híresek lettek, távolsági és magassági rekordokat állítottak fel, légi bukfenccel ejtették ámulatba a közönséget az Egyesült Államokban és Európában. Wilbur, aki olykor már egyfolytában két órát is a levegőben tartózkodott, még utasokat is vitt sétarepülésre. Találmányuk értékesítése azonban nehezebbnek bizonyult, mint kifejlesztése. A csűrőlapok miatt jogi vitába keveredtek, és bár a bírósági hercehurca győzelmükkel ért véget, nimbuszukból sokat vesztettek.
A testvérek agglegények maradtak. Wilbur tréfásan azt mondogatta, hogy nincs ideje feleségre is, repülésre is. Alig negyvenöt évesen, 1912. május 30-án tífuszban halt meg. Orville repülőgépmotorokat gyártó vállalkozó lett, és harminchat évvel túlélte fivérét, 1948. január 30-án hunyt el. Kill Devil Hillsben, ahol először emelkedtek a levegőbe, ma emlékmű áll.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
