Patkányok és csótányok voltak az amerikai hadifoglyok társai a „Hanoi Hiltonban”
2019. október 10. 08:36 Múlt-kor
A hosszan elhúzódó vietnámi háború során óhatatlanul előfordult, hogy a küzdelem ádáz mivolta és ideológiai töltete ellenére egyik vagy másik oldal fegyveresei megadták magukat, illetve egyéb módon estek az ellenség fogságába. Az észak-vietnámi haderő által foglyul ejtett dél-vietnámi, illetve amerikai katonák semmi esetre sem számíthattak kíméletes bánásmódra, egy helyszín azonban különösen hírhedt volt: az északi főváros, Hanoi Hỏa Lò nevű börtöne, amelyet az amerikaiak csak „Hanoi Hilton” néven emlegettek.
Gyarmati börtön
A neves luxusszálloda-lánccal ellentétben itt más fogolytáborokhoz képest is mostoha körülmények vártak a fogvatartottakra: gyakran évekre magánzárkákban tartották őket, válogatott kínzások közepette, patkányok és csótányok között, sokszor órákra vagy napokra kellemetlen testhelyzetekbe kényszerítve.
A háború végeztével végül hazaengedték az itt tartott több száz amerikai foglyot, akik közül többen – mint a néhai szenátor John McCain, aki a haditengerészet pilótájaként szolgálva esett fogságba – politikai, illetve egyéb közéleti karriert is befutottak később.
Mielőtt megkapta volna ironikus becenevét, a Hỏa Lò eredetileg az Indokínát gyarmatosító franciák által épített börtön a La Maison Centrale („Központi Ház”) nevet viselte, és maga a Hỏa Lò is az itt fogvatartott vietnámiak által használt becenév volt, melynek jelentése „tüzes kazán”. Egyes amerikaiak ennek nyomán „Hell Hole” („pokoli lyuk”) néven emlegették.
A 19. század végén épített börtönben akár 600 embert is fogva tarthattak egyszerre, azonban a franciák 1954-es kivonulásakor 2000-nél is többen voltak bezsúfolva.
Ezt követően a hanoi kommunista rezsim a forradalmi doktrína és módszerek oktatóközpontjaként használta a komplexumot, amelyet történelmi jelentősége miatt – a francia elnyomás szimbólumaként – továbbra is fenntartottak.
Az Észak- és Dél-Vietnám között kitört háború idején az épületegyüttes egy részét hadifoglyok befogadására különítették el, idővel a komplexum egyre nagyobb részét használták ismét börtönként.
Az első amerikai fogoly, Everett Alvarez Jr. hadnagy, a haditengerészet pilótája 1964-ben került a Hỏa Lò falai közé. Az elkövetkező csaknem egy évtized során további több mint 700 amerikai került észak-vietnámi fogságba, a „Hanoi Hilton” lakói számára ez az éveken át tartó mindennapos bántalmazást és kínzást jelentette.
A hosszadalmas magánzárkában tartás mellett a foglyokat rendszeresen a francia korszakból megmaradt vasakba verve tartották – mivel ezek a kisebb termetű vietnámi bebörtönzöttek számára készültek, az elfogott amerikaiak esetében gyakran elszorították a keringést, illetve belevágtak a húsba, sejtelhalást és fertőzéseket okozva.