Páratlan felfedezés oldhatja meg a Biblia egyik legnagyobb rejtélyét
2017. január 3. 08:33
Váratlan felfedezés
A régészeti és írásos bizonyítékok többsége arra utal, hogy a filiszteusok eredeti otthona valahol az Égei-tenger partvidékén lehetett, ám az askelóni temető megtalálásáig nem bukkantak olyan, megkérdőjelezhetetlen módon a filiszteusokhoz köthető lelőhelyről származó emberi maradványra, amelyet a kutatók tanulmányozhattak volna.
A Leon Levy-expedíció tagjainak figyelmét néhány évvel ezelőtt az Izraeli Régészeti Hatóság egy, már nyugdíjba vonult munkatársa hívta fel a város északi falán kívül az 1980-as évek elején egy építőipari felmérés során talált filiszteus temetkezésekre. A kutatók 2013-ban próbafeltárásba kezdtek a területen, ám eleinte semmit sem találtak. Harminc perccel az utolsó ásatási nap vége előtt a feltárás egyik vezetője, Adam Aja azon vette észre magát, hogy egy üres, nagyjából három méter mély gödröt bámul. A csalódott kutató úgy döntött, ezúttal olyan mélyre fognak ásni, amennyire csak tudnak. Nem sokkal később egy emberi fogra bukkantak. „Amikor megláttam a fogat, tudtam, hogy ez az a pillanat, amikor számunkra minden megváltozik” – emlékezett vissza. A projekt tavaly július 8-án zárult le, összesen 211 emberi maradvány feltárását követően.
Az ásatások egy olyan temetkezési gyakorlatot tártak fel, amely jelentősen eltért a kánaániták vagy a szomszédos júdeaiak hasonló szertartásaitól. Ahelyett, hogy a testet elhelyezték volna egy kamrában, majd egy évvel később összegyűjtötték, és egy másik helyre szállították volna a csontokat, az askelóni temetőben talált halottakat egyéni vagy kollektív sírokba temették, és ezt követően már nem mozdították el őket. A kutatók emellett néhány hamvasztásos temetkezésre is rábukkantak.
Az egyiptomiakkal ellentétben a filiszteusok csak nagyon kevés mellékletet helyeztek el a halottak mellett. Voltak, akiket néhány ékszerrel, míg másokat egy sor kerámiával vagy egy kis tégellyel temettek el, amely egykor parfümöt tartalmazhatott. A temetőben talált néhány gyermek szándékosan törött edénytöredékek alatt volt eltemetve. A régészek azonban úgy vélik, egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy ezek a temetkezési gyakorlatok kapcsolatba hozhatók-e az Égei-tenger népeivel.
Egy nemzetközi kutatócsoport jelenleg DNS- és izotópos vizsgálatokat folytat, hogy meghatározza az askelóni temetőben talált emberi maradványok eredetét, valamint a többi helyi csoporthoz való kapcsolatukat. Mivel a temetkezések többsége legalább két évszázaddal a filiszteusok régióban való megjelenése utánra datálható, eredetük pontos meghatározása – tekintettel a populációban elsősorban a vegyes házasságok következtében az évszázadok alatt végbemenő változásokra –akadályokba ütközhet. Daniel Master, a projekt társigazgatója, a Wheaton College régészprofesszora szerint az ásatás még csak a történet első fejezete.
Míg több filiszteus várost a Kr. e. 9-8. században leromboltak, Askelón egészen addig virágzott, amíg II. Nabú-kudurri-uszur, az Újbabiloni Birodalom királya 604-ben el nem pusztította. A város később a föníciaiak kezére került, majd a görögök, a rómaiak, a bizánciak és a keresztesek is elfoglalták, 1270-ben pedig végül a Mamlúk Birodalom uralkodója romboltatta le.
A kutatókra még évek, ha nem évtizedek munkája vár, ha teljesen fel akarják tárni, mit árulnak el a nemrég teljesen váratlanul felfedezett filiszteus temető leletei. Mint Master elmondta, amit a filiszteusokról tudunk, az ellenségeiktől tudjuk, azoktól, akik harcoltak ellenük és megölték őket. Most először nyílik arra lehetőség, hogy maguk a filiszteusok által hátrahagyott leletek segítségével ismerjük meg az ókori nép történetét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
