Öt híres beszéd az esőben

2016. április 2. 14:55 Múlt-kor

Világválság, eső és háború

Egyetlen amerikai elnöknek sem volt lehetősége olyan sokszor beiktatási beszédet mondani, mint Franklin Delano Rooseveltnek. Az Egyesült Államok 32. elnöke nem kevesebb, mint négy alkalommal intézhetett szónoklatot a tömeghez beiktatása alkalmából (a Kongresszus által 1947-ben elfogadott XXII. alkotmánykiegészítés előírta, hogy egy elnök legfeljebb két cikluson keresztül maradhat hivatalban). Nem meglepő, hogy a négy alkalomból nem minden esetben volt tökéletes az időjárás (főként akkor nem csodálkozhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a beszédeket január 20-án vagy 21-én szokták megtartani).

Roosevelt második beiktatási beszéde idején az Egyesült Államok – jórészt az elnök által bevezetett New Deal következtében – éppen kilábalóban volt a szinte az egész világot érzékenyen érintő gazdasági válságból. Az esőben tartott rendezvényen az elnök elismerését fejezte ki az amerikaiak elmúlt négyéves kitartó munkájáért, de figyelmeztetett: továbbra is komoly erőfeszítésekre lesz szükség.

Az elnök negyedik beiktatási beszéde idején, 1945. január 20-án a szövetséges hatalmak már rendkívül közel álltak a háború megnyeréséhez. Roosevelt a szerény külsőségek közepette zajló beiktatási rendezvényen (még fogadás sem követte a szónoklatot) egy rövid, komor beszédet tartott a hideg, esős időben is szép számban összegyűlt tömeg előtt. Ez volt az egyetlen olyan beszéd, amelyet nem a Capitoliumnál, hanem a Fehér Háznál tartottak. Roosevelt ekkor már súlyosan beteg volt, és a szónoklat után rögtön fia, Jimmy karjaiba borult. A fiú tudta: apja napjai meg vannak számlálva. Az elnök a háborús győzelmet már nem élhette meg, mivel kevesebb mint három hónappal később, 1945. április 12-én elhunyt.

1. A halállal végződő
2. Séta a "bűn városában"
3. Világválság, eső és háború
4. „Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne”
5. A széttépett beszéd