Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket
2024. május 2. 09:05 Múlt-kor
Megnyitó emelkedett hangulatban
Miután mindenki elfoglalta a helyét, Dániel Ernő kereskedelmi miniszter köszöntötte az egybegyűlteket nyitóbeszédében. Az éljenzés már a kezdetektől fogva annyira hangos volt, hogy az énekkar bátran belekezdett a Himnusz éneklésébe, majd ennek felcsendülését harangszó követte. A váratlan események után kezdődhetett meg a király beszéde, amelyről a következőképpen tudósított a lap szerzője:
„A magyar király szavaiban oly melegen, oly fölemelően nyilatkozott meg az egész magyar nemzet öröme, büszkesége, diadalérzése, mint még soha. Ezeket a szavakat a magyar király mondta, magyar nyelven, magyar szívvel, méltóan önmagához, méltóan a fönséges ünnephez. Ólmos, nehéz fellegek borongtak az egész ünnepély fölött, de mikor a király szavai elhangzottak, egyszerre széttörte a felhőkárpitot a nap és sugarai odatűztek a felséges uralkodó fölkent homlokára.”
Moszkvai újságírók csoportja a millenniumi ünnepségen (Kép forrása: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
Ez a fennkölt hangulat az egész napra jellemző volt, mintha erre a rövid időre ténylegesen elmúlt volna minden nehézség, amellyel az országnak és népének szembe kellett néznie. A magyarok legszebb napjára még Ferenc Józsefből is nemes szónok és ragyogó szent lett. Az ünnepélyes beszéd után a király sétára indult, ám a protokollnak és napirendnek megfelelően csak a kiállítás bizonyos részeinek bejárására maradt idő.
Megtekintette az Iparcsarnokot, a többek között Zsolnay, Gerbaud, Zwack neveivel fémjelzett kiállításokat, a borászati pavilonban „lehúzta” a felkínált tokajit. A történelmi kiállításon főleg a ruhagyűjtemények nyerték el tetszését, de megjegyezte azt is, hogy „nagy örömmel jöttem a történelmi pavilonba, mert tudom sok érdekes, becses történelmi tárgy van benne összegyűjtve.”
Miután megtekintette a látnivalókat, kettő órakor befejezte körtúráját, és éljenzések közepette távoztak feleségével, Erzsébet királynéval a várba. Mintha égi jel lett volna, eleredt az eső, így az első napon a vártnál kevesebb látogató követte Ferenc József útját a kiállítási termeken keresztül.
Mise a Mátyás-templomban május 3-án
A megnyitó mellett az estének is akadt egy csúcspontja. Erkel Ferenc István király című díszelőadása az Operában a dicső nap tiszteletére vonzotta a hazai előkelőségeket. Fél nyolc után pár perccel megérkezett az udvari „különítmény” is, mindenki felállva tapsolta a megjelenteket. Több nyelven osztottak szövegkönyveket, így mindenki érthette az előadást, amely zökkenők nélkül zajlott le.
Tíz órakor legördült a függöny, és a király megelégedve jegyezte meg: „az élőképek változása nagyon gondosan ment végbe”. A tudósítás arról is beszámolt, hogy a figyelem hiányát aznap este megsínylette a Nemzeti Színház. Az aznap este bemutatott, Rákosi Jenő Ezer év története című előadása – hiába szerepelt benne Jászai Mari – nem vonzotta a nézőközönséget.
Egy váratlan eseményről is megemlékeztek a krónikák. Amikor a királyi fogat az Erzsébet térhez ért, a tömegből kivált egy szőke bajszos úriember, és a kocsi után futott. Beregi Gábor néven végül igazoltatták, és kihallgatták a vidéki tanítót, aki vallomásában kifejtette, hogy nem gondolt merényletre, öntudatlanul futott a kocsi után, hogy megérinthesse legalább a király kocsiját. A rendőrök nem találtak nála bárminemű erőszakra utaló eszközt, így végül hazaengedték, és a kedélyek hamar lecsillapodtak.
Noha az első nap a meghitt ünnepséggel együtt sem hozta meg a várt sikert – ennek oka a délutáni rossz időjárás – a következő fél évben az adatok tanúsága szerint közel hatmillió látogatója volt az Ezredéves Országos Kiállításnak.