Nyolc alak a történelemből, aki talán túl sokat ivott
2018. október 16. 08:46 Múlt-kor
Vacsora „előtt, közben és után” is whiskyzett Winston Churchill
A kétszeres brit miniszterelnök, Nobel-díjas író és tehetséges festő Winston Churchill egy sor fegyveres konfliktusban is szolgált – Kubában, Indiában, Szudánban és Dél-Afrikában, mindeközben pedig a legtöbb őt ismerő szerint igen sokat ivott.
Napját egy lánya által csak „Apu-koktélnak” nevezett itallal kezdte – ez vízből és Johnnie Walkerból állt. Erre még Indiában szokott rá, ahol igen nagy volt a vízben élő kórokozók és paraziták veszélye. Amikor 1899-ben tudósítani indult a második búr háborúról a Morning Post számára, 36 üveg borral, 18 üveg skót whiskyvel és hat üveg brandyvel indult útnak. Akár valóban ennyire volt szüksége, akár nem, Churchill láthatóan élvezte egész karrierje során, hogy környezete úgy gondolja róla, sokat iszik. Az első világháborúban a frontvonalat választotta a harcoktól messzebb elhelyezett zászlóalj-parancsnokság helyett, amelyet sokan a bátorság bizonyítékának tarottak – mások azonban arra gyanakodtak, az ok legalábbis részben az lehetett, hogy a parancsnokságon tiltott volt az alkoholfogyasztás, míg a fronton nem.
Későbbi élete során Churchill nagyrészt étkezésekhez fogyasztott szeszt. Egy alkalommal még a szaúdi uralkodóval is közölte, hogy nem fog tudni enni az általa tartott vacsorán, mivel az étkezések „előtt, közben és után” is szüksége van az alkoholra. Több történész vitatja, hogy a mindennapokban valóban olyan sokat ivott volna Churchill, annyi azonban bizonyos, egyfajta tisztelet övezte hírnevét, olyan értelemben, hogy „bírja” a szeszt. Akár csupán nagyot mondott, akár valóban sokat ivott, megérte az igen szépnek mondható 90 éves kort is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
