Múlt-kor.hu

Nemcsak a magyar, hanem az osztrák sebesülteket is ápolta Kossuth Zsuzsa 1848-1849-ben

Nemcsak a magyar, hanem az osztrák sebesülteket is ápolta Kossuth Zsuzsa 1848-1849-ben

2021. március 7. 07:12 Forrai Judit

Kossuth Zsuzsa valós, de regényes alakja egy harcos, kemény, modern nőtípust idéz elénk. Törékeny alkatával hatalmas tettetek hajtott végre. Nem rettent vissza semmitől. Átitatva a demokrácia, a szabadság szellemével, intelligenciájával nemcsak méltó szellemi társa és segítője volt Kossuth Lajosnak, de aktív politikai és szervezőmunkát is vállalt a szabadságharcban megsérült katonák kórházi ellátásában. Az elnyomás alatt a lázadás hazai szálait fogta össze, férfiakat megszégyenítő erővel szállt szembe vallatóival. Végül bátyjának sorsában osztozva hazájának elhagyására kényszerült.

„Ragyogó szépség: termete, mint hajladozó pálma, barna fürtjei alól azok a mesébe néző kék szemek villannak elő, melyek pillantásában mindig ott lebeg a parázsló tűz, s tojásdad arcán az a leírhatatlan keleti andalgás, mely hol mélabút, hol rejtélyt tükröztet, de mindig megigéz: ez annak a Kossuth Zsuzsának hű ábrázolása, ki Kossuth Lajosnak negyedik s így legkisebb húga volt s ki irattárak elfeledett s megsárgult papírjai között várja, hogy a magyar irodalom – regényírás vagy drámai művészet – őt fölfedezze” – így írt legendás alakjáról az Új Idők című lap 1935-ben.

Zsuska

Kossuth Zsuzsa 1817-ben született a Kossuth család nyolcadik, de az élve maradottak közül a negyedik, legkisebb leánygyermekeként. Igen élénk agyú, érdeklődő, szép ifjú hölgy lett, akit 15 évvel idősebb bátyja, Lajos gondosan taníttatott, elsősorban a haza szeretetére, nyelvekre és történelemre.

Az 1831-es koleralázadásban Kossuth Lajos táblabíró kolerabiztosként mint „egészségőr” tevékenykedett, és Zsuskát (bátyja így szólította) magával vitte ezekre az „érdekegyeztető” megbeszélésekre, pedig a lány akkor még csak 14 éves volt.

Az apa elszegényedése miatt a család Pestre került, és Kossuth Lajos lett az eltartó. Zsuska besegített bátyja mindennapi hírlapírói munkájába és a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztésébe, ezenkívül lebonyolította a levelezését.

Megismerkedett a kor vezető politikusaival, bátyja ismerőseivel. Mint ifjú hölgynek az első bálok döntő szerepet játszottak további életében. Kossuth börtönben volt, amikor az 1838. márciusi nagy árvízben Zsuzsa mentette és költöztette vidékre a szüleit.

Nő nemzeti színekben

Kossuth szabadulása után ismerkedett meg Zsuzsanna bátyja menyasszonyának, Meszlényi Teréziának a fiútestvérével. Rudolf egy személyben volt Fejér vármegyei követ, földbirtokos, ügyvéd és hírlapíró.  A két testvérpár – a Kossuthok és a Meszlényiek – 1841-ben házasodtak össze: először januárban Lajos Teréziával, aztán áprilisban Zsuzsanna Rudolffal.

A Meszlényi pár a sárbogárdi birtokra költözött, ahol 1842-ben Gizella, majd 1843-ban Ilona lányuk született meg. Pozsonyban 1844-ben az Országos Védegylet létrehívásánál a házaspár is megjelent, hiszen Rudolf, mint Kossuth feltétlen híve, alapítója lett a társaságnak, amely a hazai gazdaság és az ipar támogatását, megerősödését s felemelkedését jelölte meg fő céljául. A védegyleti bálon mindenki nagy érdeklődéssel figyelte, ki milyen ruhában jelenik meg. Változatlanul törékeny alakjára Zsuzsanna hófehér ruhát öltött, s hosszú zöld övébe egy hatalmas piros rózsát szúrt, így szimbolizálva a magyar nemzet színeit.

Vajon miként segített a szabadságharc sebesültjeinek? Hogyan vallatták őt a börtönben? Milyen sors jutott neki az 1850-es években?

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. tavaszi számában olvasható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Nemcsak a magyar, hanem az osztrák sebesülteket is ápolta Kossuth Zsuzsa 1848-1849-ben

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra