Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak
2024. április 30. 15:05 Csernus Szilveszter
A rendi szervezkedés kezdetei
A vasvári békét követően az elégedetlenség nem alulról jövő volt, sőt: a király után Magyarország három legelső méltósága kezdett szervezkedni. Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán 1666 augusztusában kötöttek szövetséget a felvidéki Strubnya fürdőjében.
Nádasdy Ferenc országbíró júliusi csatlakozása után az összeesküvők Wesselényiné Széchy Mária birtokán, Murány várában gyűltek össze augusztus 23–27-én, hogy a tettek mezejére lépjenek.
Az alibi egy lakodalom volt, vendégek tömegével, igy az országnagyok esténként Murányváralja egyik pajtájában gyűltek össze, testőreik által őrizvén.
Wesselényi Ferenc
Itt eldöntötték: követet küldenek IV. Mehmed szultánhoz (1608–1687), aki ha sereggel segíti a felkelést, Magyar- és Horvátország a szabad királyválasztas fejében elfogadja a török uralmat, egy Erdélyhez hasonló vazallusi állapottal.
A felkelés szervezése azonban megrekedt, 1667 márciusában ugyanis meghalt Wesselényi Ferenc nádor.
Külpolitikai tekintetben sem állt jól a Habsburg-ellenes rendek szénája: a szultán Kréta elfoglalására összpontosította erőit, a Napkirály pedig titkos szerződésben Spanyolország békés felosztásában egyezett meg Lipóttal II. Habsburg Károly spanyol király halála esetére – így rendezve egyik konfliktusforrásukat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
