Miután megküzdöttek függetlenségükért, az I. világháború után újra idegen uralom alá kerültek az arabok
2021. július 19. 18:29 Múlt-kor
Keserű pirula
Bár az arabok joggal érezhették úgy, hogy komoly szerepük volt a közel-keleti győzelem kiharcolásában, a világháború utáni békerendezésből tulajdonképpen kihagyták őket. Fejszál ugyan elment a párizsi béketárgyalásokra, de valójában ki akarták hagyni őt a megbeszélésekből, ahogy az arabok követeléseinek a teljesítésére sem került sor.
Bár Fejszál 1920-ban Szíria királyává nyilvánította magát, de a franciák ugyanabban az évben júliusban kivetették Damaszkuszból.
Hogy a Hasemita-dinasztia lázongó tagjait lecsillapítsák, Abdullah megkapta Jordánia, Fejszál pedig Irak királyságát. Apjuk, Husszein bin Ali, aki a felkelés alatt Hidzsáz királyának címezte magát, nem tarthatta meg a területeit, a Hidzsázt ugyanis elfoglalta Abdulaziz ibn Szaúd, aki utóbb Szaúd-Arábia uralkodója lett. A britek, akik korábban segítettek Husszein bin Alinak, most tartózkodtak a beavatkozástól.
Arábiai Lawrence nem értett egyet a béke utáni rendezéssel. Ő maga Fejszál küldöttségében foglalt helyet a párizsi békekonferencián, de előtte még azzal okozott botrányt, hogy a neki felajánlott kitüntetést nyilvánosan visszautasította.
Továbbra is hitt abban, hogy az araboknak önálló és független államot kell adni, különben felkelések és háborúk sora vár a Közel-Keletre. A térség jelenkori történelmét elnézve tulajdonképpen nem tévedett túl nagyot.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
