Miután megküzdöttek függetlenségükért, az I. világháború után újra idegen uralom alá kerültek az arabok
2021. július 19. 18:29 Múlt-kor
Forradalmi lendület
1916. június 10-én Husszein bin Ali emír lövést adott le mekkai palotája ablakából, amivel megadta a jelet a városban tartózkodó fegyvereseknek a támadásra. A városban tartózkodó török erőket megzavarta az a tény, hogy Husszein emberei ugyanazon zászló alatt harcoltak, mint az oszmánok. A mekkai csata így is állóháborúba torkollott, amit végül az döntött el, hogy a britek két ágyút hoztak Dzsidda kikötőjén keresztül Mekkába, amelyekkel szétlőtték az oszmánok erődített állásait. Július 4-én a mekkai oszmán erők megadták magukat.
Szintén június 10-én foglalták el a már említett Dzsidda kikötőjét, és ezen a napon kezdte meg Abdullah Ta’if erődjének ostromát is. Medina ostroma azonban sem júniusban, sem októberben nem járt sikerrel.
Az oszmánok ellentámadása nem váratott magára, decemberben kísérletet tettek Janbu kikötőjének visszafoglalására, ám a brit flotta egységei megakadályozták őket. Lawrence ezt követően javasolta Fejszálnak és Abdullahnak, hogy ne támadják meg a Medinába visszavonuló oszmánokat, hanem vágják el az utánpótlási vonalaikat.
Fejszál északnak fordult, a britek által biztosított tengeri utánpótlás segítségével megrongálta a térséget ellátó hidzsázi vasútvonalat. A rajtaütések rendkívül sikeresnek bizonyultak, az oszmánok megnövelt létszámú helyőrségeket vezényeltek az arab területekre, ezek az erők pedig hiányoztak a többi frontról.
Ugyanakkor ezek az akciók elég kegyetlenek voltak még háborús szemmel is: mivel a rajtaütő csapatok gyorsan cselekedtek, nem vittek magukkal orvosi felszerelést sem, ezért sebesülteket és hadifoglyokat nem, csak halottakat hagytak maguk után.
Közben azonban a nagyhatalmak is tárgyalni kezdtek a háború utáni rendezésről. Mark Sykes a britek és François Georges-Picot a franciák részéről a forradalmi előkészületek alatt megállapodott a Közel-Kelet további sorsának a rendezéséről. Ez alapján Mezopotámia, Transzjordánia és Palesztina brit, míg Szíria, Libanon és Kilikia francia uralom alá került volna, míg a kurd és az örmény területeket a cári Oroszország vonta volna ellenőrzése alá. Jeruzsálemet egy nemzetközi testület alá rendelték. A megállapodásról az arab vezetőket természetesen nem értesítették.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
