Miután házassága tönkrement, a régészet valódi szerelmesévé vált Agatha Christie
2021. július 18. 16:38 Múlt-kor
Régészet és szerelem
Agatha Christie második útja alkalmával találkozott Max Mallowannel, Woolley segítőjével és tanítványával. Amikor Katharine megkérte a fiatal asszisztenst, hogy vezesse körül az írónőt a romoknál, az autójuk lerobbant a sivatagban és a vizük is elfogyott. Agatha Christie azonban nem hazudtolta meg brit mivoltát, és egyszerűen leült a kocsi árnyékában sziesztázni.
Állítólag ez volt az a pillanat, amikor Max Mallowan szerelemre lobbant a nő iránt. A régész tizennégy évvel volt fiatalabb, mint a híres írónő, ám a korkülönbség nem jelentett akadályt. 1930 szeptemberében összeházasodtak, és a kapcsolatuk annak ellenére kiegyensúlyozott maradt, hogy a férfi többször félrelépett.
Mallowan mindig igyekezett kitörni a híres Woolley árnyékából, ezért több helyszínen vezetett ásatást, ahová Christie mindig elkísérte. Ur, majd Ninive után 1933-ban Tel Arpacsije, 1935 és 1937 között Csagar Bázár, 1937 és 1938 között Tel Brak következett. A Balih folyó melletti késő neolit kori régészeti lelőhelyen hat hetes ásatást vezetett. Végül 1947-ben sikerült megszereznie az Iraki Brit Régészeti Iskola igazgatói székét, és 1947-től kezdve számos ásatást végezhetett Nimrud lelőhelyen, amely élete fő munkájának nevezhető.
Az ókorban Kalhu névre hallgató várost i.e. 880-ban tette fővárossá II. Assur-nászir-apli (i. e. 883 – 859). Egészen i. e. 706-ig az Asszír Birodalom központja maradt, és a királyi palota jelentős része, beleértve a sírokat is, túlélte a birodalom i. e. 612-ben bekövetkezett összeomlását is. Ez tette lehetővé, hogy számottevő tárgyi emlék maradjon ránk ebből a városból.
A nimrudi Mona Lisa névre keresztelt elefántcsont maszk megtalálásáról maga Agatha Christie is megemlékezett. Későbbi visszaemlékezések szerint a tárgy megmentését az írónő a saját arckrémével való bekenéssel is megsegítette. (Agatha Christie hiúságból mindig hordott magánál arckrémet, állítólag azért, mert ezzel akarta leplezni a közte és férje között lévő korkülönbséget).
Mielőtt Agatha Christie megtekintette volna Woolley ásatását, nem folytatott semmilyen régészeti tanulmányokat, ám második férje mellett hamar érzékennyé vált a szakma kérdései iránt, és lelkesen követte minden ásatására. Nem hagyta magát munka nélkül, részt vett a feltárásokhoz kapcsolódó feladatokban, elsősorban a különböző restaurálási folyamatokban. Így például kerámiákat tisztított és rekonstruált, elefántcsont tárgyakat konzervált, de fényképeket is készített a lelőhelyekről és az ott talált régészeti leletekről. Az elefántcsont pénzérmék szárítására egy speciális eljárásmódot dolgozott ki.
Amellett, hogy a férje ásatásain vett részt és dolgozott is rajtuk, az írással sem állt le. Ennek az időszaknak az eredménye a férjének ajánlott Gyilkosság az Orient Expresszen is, amely 1934-ben látott napvilágot. Persze a régészeti ásatásokon való részvétele inspirációt is jelentett a számára, ezért nem meglepő módon számos egzotikus helyszínen játszódó műve valójában a személyes tapasztalatain nyugszik.