Mit ettek a különféle korok katonái?
2018. november 23. 15:46 Múlt-kor
A keresztesek
A kereszteshadjáratok jellemző jelenete volt, hogy amikor az európai lovagok elérték a muszlim tábort, abbahagyták a harcot, és elkezdtek enni, ami sokszor azt eredményezte, hogy elvesztették a csatát. Ez kétszer is megtörtént Akko 1189-től 1191-ig tartó első ostroma során. A harmadik kereszteshadjárat egy megfigyelője szerint Szaladin szultán táborában több konyha is volt, és mindegyikben akár kilenc nagy üst is lehetett, amelybe négy marhafej is belefért. Ehhez fogható élelmezése a kereszteseknek nem volt.
Az átlagos keresztény katona egy ostrom során némi szárított húst és gabonát kapott, amelyből főzeléket készíthetett. Az ilyesfajta ennivalót a katona úgy hozta magával a Szentföldre, ezt kiegészíthette helyben vásárolt gyümölccsel vagy sajttal. Az első kereszteshadjárat során a lovagok többsége maga gondoskodott saját élelmiszerraktáráról, amelyért cserébe otthoni birtokai egy részének zálogosítására, vagy egyéb tulajdona eladására is szüksége lehetett. Később, a 14. században már sikerült a kereszteseknek egyezséget kötniük egyes tengeri hatalmakkal, mint például a Velencei Köztársasággal, hogy rendszeres élelmiszer-szállítmányokkal lássák el a Közel-Keleten harcolókat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
