Minden későbbi kor művészei másképpen merítettek ihletet Nagy Sándor életéből
2022. június 26. 08:54 Múlt-kor
Rajongó uralkodók
A reneszánsz és a barokk időszakában Nagy Sándor népszerűsége töretlen maradt. Számos fejedelmi és hercegi udvarban jelentek meg az ókori hős cselekedeteit ábrázoló alkotások, és kultusza ápolásához még egyházi segítséget is kapott.
Rodrigo Borgia 1492-ben – pápától szokatlan módon – egy szóbeszéd szerint a pogány hős iránt érzett tiszteletből foglalta el VI. Sándor néven Szent Péter utódjának trónját.
A 17. század közepén uralkodó Krisztina svéd királynő tinédzserként kedvelte meg Nagy Sándort. Bár a tanítói aggódtak a kisasszony választása miatt, és kezébe adtak egy I. Erzsébetről szóló életrajzot, Krisztinának a makedón király maradt a kedvenc történelmi személyisége.
Még esszét is írt a hódítóról, és részben az iránta, részben VII. Sándor pápa iránt érzett tiszteletből felvette az Alexandra nevet. Krisztina udvari festői a királynő kegyében járva női vonásokkal ábrázolták az ókori hőst.
XIV. Lajos francia király saját történetét látta Nagy Sándoréban, és Charles le Brun a Napkirály rajongását kihasználva egy egész képsorozatot szentelt a makedón uralkodó életének.
A festő munkái annyira elnyerték tetszését, hogy nemesi címet adományozott neki, a képeiről pedig nyomatokat küldött az európai királyi udvarok számára. Le Brun az uralkodó kedvenc festője lett, és hatalmas fizetésért készítette el a Nagy Sándor életét bemutató festménysorozatát.
Nagy Katalin cárnő a hódítót tisztelte a makedónban, mivel maga is hasonló babérokra tört. Nem véletlen, hogy egyik unokája a Sándor (a későbbi I. Sándor cár) nevet kapta. Az utódok tanulhattak a nagy ókori előkép példájából, a cárnő udvara ugyanis tele volt a Nagy Sándor alakját megidéző alkotásokkal.