Mi áll az olasz bűnszervezetek vallásos külsőségeinek hátterében?
2021. május 21. 08:34 Múlt-kor
A szervezett alvilágot aligha kell bemutatunk az olvasóinknak, hiszen bűnügyi sorozatok, filmek és könyvek egész serege áll rendelkezésünkre, hogy megismerjük őket. A maffia még a 19. századi tradicionális társadalmakban gyökerezik, így a modern ember számára talán kissé furcsának tűnhetnek azok a rituálék és szokások, amelyek körülveszik a szervezet tagjait. A hitük és a cselekedeteik közötti mély szakadékot sajátos erkölcsi kódexszel igyekeztek áthidalni.
A hit erőssé tesz
A maffiózókra általában a mély katolicizmus a jellemző, nemcsak az itt tárgyalt olasz szervezetekre, hanem a 20. század első felében aktívabb írekre, vagy a mostanság hírhedtté váló latinókra. Egyáltalán nem számít ritka esetnek, hogy az elfogott maffiavezérek rejtekhelyén vallási szimbólumokat találnak a rendőrök.
Bernardo Provenzano, a Cosa Nostra vezetője, több mint négy évtized után, 2006-ban került rendőrkézre. Mikor átkutatták a búvóhelyét öt, jegyzetekkel ellátott Biblia került elő, tucatnyi szobor és szentkép társaságában. Provenzano a külvilág számára eljuttatott üzeneteire is ráírta az alábbi bibliai idézetet: „Áldjon meg benneteket az Úr és őrizzen meg titeket”.
Giuseppe Piromalli 1999-es elfogásakor hasonló kép tárult a rendőrök elé. A férfi a ’Ndrangheta főnöke volt, és hét évig rejtőzködött, egyedül Bibliát nem tartott a helyszínen, de a búvóhelye tele volt egyházi jelképekkel.
Egyes beszámolók szerint a maffiózók 90%-a istenhívő. A külső szemlélő számára talán kissé bizarr lehet, de a tagok részt vesznek a mindennapi egyházi életben. Ott vannak a miséken, a körmeneteken, aktív tagjai az egyházközösségnek, és nagylelkű adományokkal járulnak hozzá a működéséhez. A váratlan kiadásokról való gondoskodásra is akadnak példák, így a templom egy részének felújítására, vagy a régi freskók restaurálására.
A nagyobb vezérek azonban már elkülönülhetnek a hétköznapi vallásosságtól. Tarthatnak például a saját birtokukon papot, ahogy azt Szicíliában tették néhányan, de ha részt is vettek a vasárnapi miséken, akkor is kiemelt, és biztosított helyük volt a templom egy meghatározott pontján.
Nem minden pap volt azonban engedékeny a maffia nagy hatalmú vezetőivel szemben. Giuseppe Diana, vagy más néven Peppino atya a Casal di Principében található San Nicola di Bari templomának plébánosa például felszólalt a Camorra ellen. Felhívásában visszautasította azt, hogy a maffia és a vallásosság összeegyeztethető lenne, és nem akart úrvacsorát szolgáltatni a főnököknek. 1994. március 19-én a sekrestyéjében lőtték le.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
