Miért kapta meg egy afroamerikai híresség nevét egy szovjet paradicsomfajta?
2020. március 23. 20:08 Múlt-kor
Népszerűség a vasfüggöny mögött
A számos polgárjogi szervezettel kapcsolatban álló híresség a második világháborút követő mccarthyzmus idején hamar célpontjává vált a hírhedt szenátor által a Kongresszus alsóházában felállt Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságnak.
1950-ben a külügyminisztérium megtagadta Robeson útlevelének megújítását. Az indoklás úgy fogalmazott: „az Egyesült Államokban a feketékkel való bánásmód ellen megfogalmazott gyakori kritikáit nem szabadna kiteregetni idegen országokban.”
Robesonnak 1956-ban is a Kongresszus előtt tanúskodnia, miután nem volt hajlandó aláírni egy jogi nyilatkozatot, amelyben kijelentette volna, hogy nem kommunista.
Amikor a meghallgatáson megkérdezték, miért nem maradt a Szovjetunióban, azt válaszolta: „Mert apám rabszolga volt, és a népemből azért haltak meg, hogy felépítsék az Egyesült Államokat, én pedig itt fogok maradni, és ugyanúgy részem lesz benne, ahogy önöknek.”
Bátorsága ellenére a sorozatos kormányzati intézkedések megtették hatásukat: Robeson élete végére bipoláris zavarban és depresszióban szenvedett, fia szerint mindkettőnek a hatósági zaklatások és folyamatos megfigyelés voltak az okai. Több évnyi visszavonultság után 1976-ban, 77 évesen hunyt el.
Habár pontos kinemesítőjének és névadójának kiléte homályba vész, a Paul Robeson (Поль Робсон, „Polj Robszon”) nevű paradicsomfajtáról annyi bizonyos, hogy Robeson szovjetunióbeli népszerűségének köszönheti megnevezését.
1952-ben megkapta a Sztálin-díjat, amely a művészeknek adható legrangosabb elismerés volt a hírhedt diktátor uralma idején.
1964-ben a Látóhatár (Кругозор, Krugozor) című szovjet zenei magazin így írt róla: „Aki csak egyszer is hallotta Paul Robesont, soha nem felejti el hangját.
Jól ismerjük ezt a nagy embert, bölcs szemeivel és gyermeki mosolyával, e kiváló énekest és bátor polgárt, akinek neve a szabadságharcosok szimbólumává vált.”
E hírneve ihlette minden bizonnyal kinemesítőjét a névadásra: amikor a Paul Robeson paradicsom megérik, héja elsötétedik, így kívül akár teljesen fekete is lehet, miközben belül piros marad – ha úgy tetszik, vörös.
A különös paradicsomfajta az 1990-es években az Egyesült Államokban is megjelent, és többen foglalkoznak termesztésével itt is. Talán a leghelyénvalóbb dolog, hogy a faji egyenjogúságért szót emelő hírességről elnevezett gyümölcsöt ma már bárki megkóstolhatja ideológiai vagy faji korlátok nélkül.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
