Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Mi igaz Nagy Sándor és az amazonok királynőjének találkozásából?

Mi igaz Nagy Sándor és az amazonok királynőjének találkozásából?

2022. április 17. 15:54 Múlt-kor

Valóság a mítoszok mögött

Önkéntelenül is adódik a kérdés: vajon a fennmaradt számtalan történet, és műalkotás mennyiben támaszkodott valamilyen igazságra, és mennyiben a patriarchális görög társadalom képzeletének a szüleménye. Az ábrázolásokon többnyire lóháton fordulnak elő, leggyakrabban íjjal és nyíllal ábrázolva, de a fegyvereik között előfordultak kétélű bárdok, kardok és félhold alakú pajzsok is. Quintus Curtius Rufus leírása szerint, amelyet Thalesztriszről készített, a királynőnek hiányzott az egyik emlője, és olyan övvel átkötött ruhát viselt, amely nem ért a térdénél lejjebb, továbbá két lándzsával érkezett.

A görög források és leírások többsége a Fekete-tengertől északra, a mai Ukrajna területére helyezi el az amazonokat. Azonban nemcsak őket, hanem a szkítákat és később a szarmatákat is ebben a térségben találják meg, tőlük pedig már régészeti emlékek is maradtak fenn. Az ábrázolások lovas amazonjai, íjakkal és nyilakkal, alighanem a szkítákat rejtik.

Fontos bizonyítéka a lehetséges azonosításnak az, hogy a szkíta és a szarmata halomsírokban (kurgánokban), amelyek a Don és a Volga alsó folyásánál találhatóak, olyan fegyveres temetkezésekre is bukkantak, amelyekben az elhunytat női viseletbe öltöztették. 1000-ből több mint 300 sír rejtett nőket, a csontvázak további vizsgálatából pedig arra lehetett következtetni, hogy az így megtalált lányok és nők 25-37%-a aktív harcos lehetett. Minderre a csontvázakon található sérülésekből és kopásokból jöttek rá, amelyek között voltak csontba ágyazódott nyílhegyek, kardcsapás nyomát viselő bordák, vagy éppen fegyverek okozta koponyatörések.

A szarmatákról azt is feltételezték egyes kutatók, hogy körükben a matriarchátus volt az uralkodó társadalmi berendezkedés, sőt, a nevüket egyesek az indo-árja sar-ma(n)t kifejezésből származtatják, amelynek jelentése „nők által uralt”. De a szkíták körében is ismerünk női uralkodót. Hérodotosz, és az ő nyomán más ókori írók arról tudósítottak, hogy Nagy Kürosz perzsa király meg akarta hódítani a szkíta masszagéták földjét. Tomürisz, a királynőjük azonban elutasította a perzsa uralkodó házassági ajánlatát, mire kitört a háború.

A királynő fia egy sikeres rajtaütést vezetett Kürosz egyik csapata ellen, ám az ott talált rengeteg bortól alaposan berúgtak, mert nem ismerték annak a hatását. Mindez azonban Kürosz ravasz csapdája volt, aki éjjel megtámadta az ittas ellenfeleit, és lemészárolta őket. A királynő üzenetet küldött, hogy a perzsa uralkodónak, hogy engedje el a fiát és távozzon békében, különben ki fogja elégíteni a vérszomját. Az elfogott fiú azonban öngyilkos lett a fogságban, Tomürisz pedig bosszút esküdött, és a döntő csatában legyőzte Küroszt, és egy vérrel teli borostömlőbe tette a levágott fejét.

Visszatérve a később feljegyzett, ám alighanem csak kitalált történetre Thalesztrisz és Nagy Sándor között, bizonyára annak is megvolt a maga valóságalapja. A már említett Plutarkhosz írta le azt, hogy Nagy Sándor házassági ajánlatot kapott a szkíta uralkodótól, aki hozzá kívánta adni a lányát, de a makedón hódító nem fogadta el azt. Alighanem ez az apró momentum adott alkalmat a Nagy Sándor-regény szerzőjének arra, hogy a mítoszokból és mondákból ismert amazonok, valamint a világhódító közötti találkozót megalkossa.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Mi igaz Nagy Sándor és az amazonok királynőjének találkozásából?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra