Metszőfogak árulkodnak a neandervölgyiek eltűnéséről
2015. május 4. 13:48
Két, Észak-Olaszországból előkerült, több ezer éves fog arra enged következtetni, hogy a mai ember Nyugat-Európába történő érkezése időben egybeesett a neandervölgyiek eltűnésével, állítják a kutatók. Mindez azt jelenti, hogy őseink okozhatták közvetett vagy közvetlen módon a neandervölgyi ember kihalását.
A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) a mai ember (Homo sapiens) legközelebbi kihalt rokona, az újabb vizsgálatok azt mutatják, hogy valaha Európa és Nyugat-Ázsia területeit népesítette be, s igen közeli kapcsolatba került őseinkkel, ugyanis a két emberféle párosodott is. Ennek eredményeként a ma Afrikán kívül élő emberek DNS-ének 1,5-2,1 százaléka a neandervölgyiektől származik. A vizsgálatok szerint a neandervölgyiek 39-41 ezer évvel ezelőtt tűntek el az öreg kontinensről.
A kutatók évek óta igen heves vitákat folytatnak abban a kérdésben, hogy vajon mekkora szerepe lehetett a mai embernek távoli rokona eltűnésében. A rejtély megoldásának kulcsa néhány kutató szerint az lehet, ha kiderítik, pontosan mikor jelentek meg őseink Európa nyugati felén.
A protoaurignaci-kultúra tagjainak felbukkanása, akik mintegy 42 ezer évvel ezelőtt jelenhettek meg Dél-Európában, a mai ember európai érkezését jelölik. A kultúrát a miniatűr pengéiről és a díszített csont- és kőeszközeiről ismerjük. A kutatók e csoportot az aurignaci-kultúra előfutárának tekintik, amely 35-45 ezer évvel ezelőtt terjedt el Európában. A szakértők szerint a protoaurignaci-kultúra jelenléte a mai ember Közel-Keletről Nyugat-Európa felé történő vándorlását jelzi.
A kutatók most két darab, az észak-olaszországi protoaurignaci lelőhelyről előkerült metszőfogat elemeztek. „Végre bizonyítékunk van arról, hogy a mai ember jelen volt abban az időben, amikor a neandervölgyi kihalt” - mondta Stefano Benazzi, a Bolognai Egyetem kutatója a LiveScience-nek. Az olasz-francia határhoz közeli Riparo Bombrini régészeti lelőhelyről előkerült alsó metszőfogon viszonylag vastag a zománc, ami azt sugallja, hogy a neandervölgyiek jóval egészségesebbek voltak unokatestvéreiknél. A felső metszőfogból kinyert DNS-t összehasonlították 52 ma élő ember, 10 Homo sapiens, 10 neandervölgyi és két gyenyiszovai ember DNS-ével, és megállapították, hogy a protoaurignaci-kultúra minden kétséget kizáróan a mai emberhez sorolható.
A protoaurignaci-kultúra első európai megjelenése tehát 42 ezer évvel ezelőttre datálható, míg a neandervölgyiek kihalása 39-41 ezer évvel ezelőttre tehető, mindez pedig azt jelenti, hogy a mai ember közvetetten vagy közvetlenül, de mindenképpen elősegítette a neandervölgyiek eltűnését, magyarázta Benazzi. Ám hozzátette: az még továbbra sem tisztázott, hogy ezt mi módon érte el. Elképzelhető, hogy egyfajta verseny alakult ki közöttük, vagy a neandervölgyiek egyszerűen csak asszimilálódtak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
