Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mesés kincs boldog végkifejlet nélkül: mi történt a Romanovok vagyonával?

2020. november 15. 08:23 Múlt-kor

A mesés vagyonok ritkán tartanak örökké, még a legmegfontoltabb, többnemzedéknyi takarékoskodásnak is vége szakad egyszer. Nincs ez másként az uralkodói dinasztiák vagyonával sem. Az egykor a királyok és császárok sorának nagyságát hirdető, felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeket egy felelőtlen örökös, a fosztogató ellenség vagy az uralkodót a trónjáról letaszító forradalom is szétszórhatja a világban. Ez történt az Oroszországot több mint 300 éven át megszakítás nélkül uraló s pazar családi kincsgyűjteményt felhalmozó Romanovokkal az 1917-es forradalmakat követően.

<

A csúcsról a bizonytalanságba

Több mint három évszázadnyi uralkodás után a Romanov-család volt az 1910-es évekre a világ leggazdagabb családja – vagyonuk mai értéken több százmillió dollárra rúgna. Miután 1917. március 15-én II. Miklós cár lemondott trónjáról, az ideiglenes kormány őt és családját (Alekszandra cárnét, Alekszej cárevicset, valamint Olga, Tatjána, Mária és Anasztázia nagyhercegnőket) a Szentpétervár melletti üdülővárosukban, Cárszkoje Szelóban lévő Sándor-palotába vitette.

A család 481 napot töltött gyakorlatilag házi őrizetben, viszonylagos kényelemben, szolgáikkal együtt. Miklós abban reménykedett, hogy külföldön menedéket találhatnak, ez azonban nem bizonyult megoldhatónak. Elsődleges úti céljuk Anglia lett volna, ahol Miklós unokatestvére, V. György uralkodott, azonban ő elzárkózott fogadásuktól – vélhetően attól félt, hogy saját országában is forradalmi indulatokat keltene a letaszított cár érkezése.

Alekszandr Kerenszkij, az ideiglenes kormány vezetője végül elrendelte, hogy a cári családot egy szibériai városba, Tobolszkba vigyék. 1917. augusztus 1-jén hajnalban a japán Vöröskereszt jelzésével védett magánvonatra szálltak, és elindultak kelet felé. 42 főnyi személyzet mellett magukkal vittek 50 koffernyi személyes holmit is – a ruhák, könyvek és étkészletek mellett óriási mennyiségű ékszert is összepakoltak, az esetleges meneküléshez elengedhetetlenek voltak a könnyen mozdítható és pénzzé tehető tárgyak. Az ékszerek értéke csaknem 3 millió rubelt tett ki, vagyonuk nagy része azonban hátramaradt, nem beszélve az önmagukban is értékes ingatlanokról, köztük a palotáikról.

Minden, ami mozdítható

A november 7-i bolsevik hatalomátvételt követően a legnagyobb közvetlen fenyegetésnek az uralkodó szélesebb rokonságának vagyona volt kitéve: a fejvesztve menekülő gazdag előkelők igen számottevő értékeket hagytak lakhelyeiken, és csupán a leggyorsabban és legkönnyebben mozdítható értékeket tudták magukkal vinni – részben, hogy külföldön finanszírozhassák letelepedésüket, részben arra az esetre, ha vesztegetéssel kellene megkönnyíteniük útjukat.

A cár unokahúga, Irina hercegnő az egyik leggazdagabb orosz nemes, Feliksz Juszupov herceg felesége volt. A herceg saját palotáját volt kénytelen sebtében kifosztani a forrongó Szentpéterváron: zsebeit megtömte drágakövekkel és kisebb ékszerekkel, kezében pedig két Rembrandt-festményt vitt magával (Úriember portréja kalappal és kesztyűvel, illetve Strucctoll-legyezős hölgy portréja – mindkét 1660-ban készült alkotás ma az amerikai Nemzeti Galériában található Washingtonban), amelyeket keretükből vágott ki.

Juszupov édesanyja, a legendás szépségű Zenaida hercegnő többek között a La Peregrina nevű 133 gramm tömegű igazgyönggyel hagyta el az országot, amely halála után Hollywoodba került: egy svájci ékszerésztől vásárolta meg Richard Burton amerikai színész, aki feleségének, Elizabeth Taylornak ajándékozta.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Mesés kincs boldog végkifejlet nélkül: mi történt a Romanovok vagyonával?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra