Menekülők ezreit fogadhatta be 2700 éve Jeruzsálem
2017. szeptember 6. 09:28 MTI
Az ország lerombolt északi részéről menekülő zsidók ezreit fogadhatták be Jeruzsálemben 2700 évvel ezelőtti pecsétek tanúbizonysága szerint, melyeket régészet tártak fel a városban folyó ásatásokon.
A The Times of Israel angol nyelvű izraeli honlap jelentése szerint a tudósok az egykori Jeruzsálem területén, Dávid városában, az első szentély idejéből, mintegy 2700 évvel ezelőttről származó több tucat pecsétet találtak, amelyeken a Júdai Királyság és az Izraeli Királyság nevét vegyesen használták, ami a szakemberek szerint arra utal, hogy a város befogadta a lerombolt északi királyságból menekülő zsidókat.
Az ásatásokat vezető Ortal Chalaf és Joe Uziel régészek szerint szervezettségre és kiépített bürokráciára utalnak a pecsétek, amikkel a hivatalos iratokat, leveleket zárták le. A nedves agyagból kialakított pecsétekbe eleinte képeket és jeleket nyomtak, később, nagyjából Kr. e. 700-tól már hivatalos méltóságok nevét írták betűkkel.
A pecséteken megtalálták az Izraelben ma is használatos Pinhasz, és a különösen érdekesnek tartott Ahiav ben Menahem nevet, amit az északi Izrael királyság királyai viseltek. Ez azt jelzi, hogy a lerombolt északi területekről sokan a Júdai Királyságba menekülhettek, sőt letelepedésük után ott magas hivatalokat is szerezhettek.
A leletek három olyan épület maradványai közül kerültek elő, amelyeket a Kr. e. 8. században építhettek, és a babiloniak támadása idején, Kr. e. 586-ban rombolhattak le. Izrael földjén az első egységes királyság két részre oszlott Kr. e. 930-ban, északon az Izraeli Királyság, délen pedig a Júdai Királyság állt, melynek fővárosa Jeruzsálem volt. Az északi királyságot már Ke. e. 720-ban megtámadta az Asszír Birodalom, amely a déli Júdeát csak Kr. e. 586-ban foglalta el, amikor annak népét is rabságba hurcolták a babiloniak.