Megtalálhatták az első niceai zsinat templomának maradványait
2026. július 14. 13:48 Múlt-kor
Régészek olyan falalapokat, padlórészleteket és építészeti elemeket tártak fel a mai törökországi Iznikben, az ókori Nicea területén, amelyek az első niceai zsinat helyszíneként emlegetett korai templomhoz tartozhattak.
A Kr. u. 325-ben megtartott zsinat a kereszténység történetének egyik meghatározó eseménye volt. I. Constantinus császár azért hívta össze a birodalom püspökeit, hogy rendezze az egyházat megosztó hittani vitákat, és a tanácskozáshoz kötődik a niceai hitvallás kialakulása is.
A feltárás az Iznik-tó partján álló bazilika területén zajlik, és a kutatók szerint az újonnan azonosított falak és padlók arra utalnak, hogy a későbbi, nagyobb templom egy korábbi, szerényebb szentély fölé épült. Ez a kisebb épület lehetett az a templom, ahol a történeti források szerint a zsinat ülésezett.
A kutatók a maradványokat a Szent Neophütosz-templommal hozzák összefüggésbe, amelyet a Kr. u. 368-as földrengés pusztíthatott el. A helyén később, valószínűleg Kr. u. 380 után épült fel a Szent Atyák templomaként ismert bazilika, amely az első niceai zsinaton részt vevő püspökök emlékét őrizhette.
A mostani ásatási szezon egyik fontos eredménye egy jellegzetes padlófelület azonosítása volt. Ezt korábban csak a későbbi bazilika egyik helyiségében ismerték, most azonban a nagyobb templom alaprajzán kívül is megtalálták. Ez erősíti azt az elképzelést, hogy a bazilika nem önállóan, hanem egy régebbi szentély maradványaira épült.
A felfedezés összhangban állhat Kaiszareiai Euszebiosz 4. századi beszámolójával is, amely szerint a zsinat nem monumentális bazilikában, hanem egy viszonylag szerény templomban ülésezett. A kutatók szerint az új leletek eddig a legerősebb régészeti bizonyítékot jelenthetik a zsinat helyszínének azonosításához.
Az ásatásokon emellett kisebb tárgyak is előkerültek, köztük egy aranygyűrű és egy bronz gyűszű. Ezek díszítése az Omajjád- és Abbászida-kor tárgyaihoz mutat hasonlóságot, és összefüggésbe hozható azzal a hagyománnyal, hogy az Izniket ostromló Omajjád erők a 8. században felkeresték a Szent Atyák templomát.
A kutatás azonban még nem zárult le, a régészek tovább vizsgálják a bazilika központi hajóját, hogy pontosabban meghatározzák az épület szerkezetét és korábbi fázisait. A szakemberek jelen pillanatban még óvatosan fogalmaznak: a mostani eredmények ígéretesek, de a zsinat helyszínének végleges azonosításához további feltárásra és elemzésre lesz szükség.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
