Meglepően modern életet élt a bronzkori lány
2015. május 22. 13:59
Az Egtvedi Lány néven ismert bronzkori teremtés jó állapotban fennmaradt, mintegy 3400 éves maradványait 1921-ben tárták fel. A hölgy a feltételezések szerint nem a mai Dánia területén született, sőt, elképzelhető, hogy bizonyos értelemben a modern nő előképét testesítette meg.
Karin Frei, a Dán Nemzeti Múzeum régésze, az Egtvedi Lányról publikált legújabb tanulmány vezető szerzője kifejtette, hogy a ma élő emberek többségének az a benyomása, hogy a globalizáció új jelenség, azonban ha a múltba tekintünk, láthatjuk, hogy már régóta jelen van az emberiség történetében.
Frei stronciumizotópos vizsgálatnak vetette alá az Egtvedi Lány maradványait, valamint személyes tárgyait. Mivel az emberek, a növények és az állatok által is felvett, egyfajta geológiai GPS-ként működő stronciumizotópok minden területen más és más mennyiségben találhatók meg a kőzetekben, az arány vizsgálatával megállapítható, hogy egy ember vagy állat hol élt.
Az Egtvedi Lányon talált stronciumizotóp-nyomokat összehasonlítva Északnyugat-Európa egyes területeinek stronciumizotóp-mennyiségével lehetővé vált annak meghatározása, hogy a bronzkori hölgy hol élt életének különböző szakaszaiban.
A fogaiban talált stonciumnyomok arra utalnak, hogy valószínűleg a mai Délnyugat-Németországban, Egtvedtől mintegy 800 kilométerre született. A pontos földrajzi helyet nehéz meghatározni, mindenesetre a lány ruháinak - szoknyájának, blúzának, takarójának és marhabőrfekhelyének - gyapjúszálai a németországi Fekete-erdő területéről származnak.
A hajában és egyik hüvelykujjában az élete utolsó két évében felhalmozódott stroncium arra enged következtetni, hogy ebben az időszakban kétszer is megtette a szülőhelye és Dánia közötti utat. Frei úgy véli, hogy a 16 és 18 éves kora között elhunyt lány egy másik fejedelemséggel kötött szövetség megerősítésének érdekében megkötendő házassága miatt utazgatott.
Jonathan Last, a bronzkor kutatója azonban óva int az elhamarkodott, megfelelő bizonyítékok hiányában tett kijelentésektől, és úgy véli, az utazások éppen az ellenkezőjét is jelenthetik, vagyis azt, hogy a lány viszonylag nagy önállóságot élvezett.
Flemming Kaul, a Dán Nemzeti Múzeum bronzkorkutatója kifejtette, hogy a bronzkori skandináv nők bizonyos esetekben - különösen egyenes ági férfiörökös hiányában - valóban rendelkeztek politikai hatalommal. "Lehetséges, hogy nem feltétlenül csak a házassági kapcsolatok révén, hanem saját jogukon is vezethettek tárgyalásokat és köthettek szövetségeket" - tette hozzá Kaul.
Elképzelhető tehát, hogy az Egtvedi Lány hasznot húzott a társadalmi szokásoknak az utazók és a vendégek irányába tanúsított nagylelkűséget ösztönző, a hosszú utazásokat lehetővé tevő, és a kereskedelemre épülő gazdaságok alapjait lefektető változásaiból. "Valahogyan egyre titokzatosabbá válik. Régen találtak rá, de még sok mesélnivalója van számunkra" - mondta a lányról Karin Frei.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
