Meglepetés fogadta a kutatókat a Stonehenge melletti rejtélyes építmény feltárásán
2016. augusztus 18. 16:00
Tavaly egy, a Stonehenge körüli föld alatti területek feltérképező nemzetközi kutatócsoport tagjaiként dolgozó szakemberek bejelentették, hogy egy hatalmas kőépítményre bukkantak, amely mellett méretét tekintve ősi szomszédja eltörpül. Amikor azonban a régészek nemrég elkezdték a „Superhenge” feltárását, nem egészen azt találták, amire számítottak.
A tudósok 2015 szeptemberében jelentették be, hogy az angol vidék a Stonehange-től két mérföldre északkeletre egy hatalmas titkot rejtett – egy óriási kőépítményt, amely mintegy ötször nagyobb a világhírű Stonehenge-nél - olvasható a History magazin honlapjának cikkében. Mint a kutatók elmondták, földradarjuk és GPS-vezérelt magnetométereik segítségével végzett vizsgálatok után úgy gondolták, egy, a Durrington Walls földsáncai alá temetett „Superhengere” bukkantak, amely több mint 100 kőtömbből áll.
A kutatók ehelyett azonban nagy meglepetés fogadta a helyszínen. Kiderült, hogy nem kőtömbök fekszenek a föld alatt, hanem krétatömbökkel szándékosan megtöltött gödrök, amelyekben egykor fagerendákat tároltak. A kutatók rámpákat találtak a gödrök széleinél, amelyek segítették a több ezer évvel ezelőtt élt embereket abban, hogy a hasábokat a gödrökbe állítsák. A kéthetes feltárás során a neolitikumban élt építők által használt eszközöket is találtak, többek között egy tehénlapockából készült ásó is előkerült.
Dr. Nick Snashall, a Britain’s National Trust Stonehenge-ért felelős régésze szerint a kitöltő anyaggal teli üregek megmutatják, hol álltak az faoszlopok, emellett pedig a krétán a gerendák leverései helyén található, a lelőhely természetes geológiai adottságaiból adódó nyomok mutatják, hol csavargatták a gerendákat annak érdekében, hogy a fellazítás után könnyebb legyen őket kihúzni.
A kutatók úgy vélik, a hat méter magas faoszlopok egy nagy kör alakú, feltehetően 4500 évvel ezelőtt felhúzott építmény részei lehettek, amelyet a Stonehenge építőinek emlékére emelhettek, miután 10 évnyi használatot követően elhagyták Durington Wallst. A jelek alapján az építők nem sokkal a hatalmas körépítmény – legalább hónapok, de talán évek munkája után – elkészülte előtt valamilyen vallásos vagy politikai okból adódó hirtelen elhatározásból abbahagyták a munkát, és kihúzták az oszlopokat a földből. Egy, az Independent magazinban olvasható cikk szerint a projekt abbamaradásának akár a harangedényes kultúra népeinek érkezéséhez is köze lehetett. A bizonyítékok alapján úgy tűnik, az oszlopokat függőlegesen emelték ki a lyukakból. A pogány lakosság ezt követően egy egy mérföld hosszú, kör alakú földsánccal helyettesítette az építményt.
Nem ez volt az egyetlen faépítmény, amelyet ebben az időszakban emeltek, a Stonehenge építői ugyanis Durringtan Walls mellett is felhúztak egy, a Stonehenge-hez hasonló, 168 faelemből álló objektumot. A kutatók vitatják, mit jelenthetett az embereknek a fa és a kő használata, cáfolhatatlan választ azonban még nem találtak a kérdésre. Mike Parker Pearson professzor szerint a fákat az élőkkel, míg a köveket a holtakkal (az ősökkel) hozták összefüggésbe.
Az egyes faoszlopokba belevéshettek vagy ráfesthettek bizonyos jeleket, így egyfajta totemként is használhatták őket, de őseik vagy istenek történetét is elmesélhették a fagerendák. Gondos eltávolításuk a kutatók szerint arra utalhat, hogy valahol a közelben még felhasználhatták őket, esetleg arra (nem kizárva ezzel az előző lehetőséget) hogy az egyes oszlopoknak nagy jelentősége volt a szemükben.
A projekthez mintegy 300 fát vághattak ki, mivel azonban a késő-neolitikumban ezen a területen még kevés fa állt, rejtély, honnan és hogyan szállították a helyszínre az alapanyagot. A kutatók tervei között szerepel, hogy radiokarbonos vizsgálatokkal meghatározzák a leletek korát, és igyekeznek megfejteni, hogy miért egyenesen húzták ki a fákat, valamint arra is választ keresnek, mi történt az oszlopokkal a földből való eltávolításukat követően.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
