Mata Hari titokzatos élete – megjelent a Múlt-kor nyári száma
2016. június 10. 08:35
Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, Báthory Erzsébet, a csejtei „vérgrófnő”, ifjabb Horthy Miklós, a diplomata és aranyifjú, Mata Hari, a kém és kurtizán. A Múlt-kor legfrissebb, nyári számában többek között róluk is olvashatnak, de az olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság kedvelőiről sem feledkezünk meg. A Múlt-kor nyári száma +32 oldallal június 10-től kapható az újságárusoknál.
Zrínyi, a szigetvári hős. Idén 450 éve, hogy Zrínyi Miklós kirohant Szigetvár várából, és elesett az I. Szulejmán seregével vívott harcban. Annak ellenére, hogy a császár megsiratta Zrínyi halálát, sokat nem tett azért, hogy a vár védelmét biztosítani tudják. Mi okozta Szigetvár bukását? Mikor halt meg valójában Szulejmán szultán? Hogy látták a török történetírók az ostromot? Kiderül a Múlt-kor nyári számából.
Kém és kurtizán. Minden idők legnevesebb kémnője valójában talán sohasem kémkedett. A holland származású, előbb az európai bárokban sziporkázó tehetségű erotikus táncosnőként, később pedig bankárok, katonatisztek és arisztokraták társaságában gyakran megforduló kurtizánként közismert Mata Hari feltehetően csak balszerencséjének köszönhetően keveredett kémkedési ügybe, amelyről azonban még egy évszázad elteltével sem tudható a teljes igazság. Ki volt valójában Mata Hari?
A D-nap H-órája. Franciaország talán legismertebb régiója, Normandia nem fordulatokban gazdag történelmének vagy lenyűgöző kastélyainak köszönheti hírnevét, hanem egy 72 évvel ezelőtt a szövetségesek által véghezvitt hadműveletnek, amely a normandiai partraszállás néven vált híressé. Az invázió pontos részleteit a lehető legnagyobb titokban tartották. A partraszállás 10 meghatározó momentumáról most a magazin nyári számában olvashat.
Darabolós rémdráma 1958-ból. Kovács Jenőné éppen mosnivalót vitt a halászcsárda mögé a Balatonhoz, amikor észrevette a vízben úszó bádogkannát. Úgy gondolta, jó lesz cefrét gyűjteni, ezért megkérte a fiát, hogy szedje ki onnan, de rettenetesen nehéz volt, és csak úgy árasztotta magából a rothadó hús szagát. Amikor az egyik kilógó darabot meglátták, undorodva hajították vissza. Vajon mit rejtett a titokzatos bádogkanna? Kiderül a Múlt-kor nyári számából.
Ifjabb Horthy Miklós kalandozásai a XX. században. A két világháború között a társasági összejöveteleken, bálokon vagy sporteseményeken gyakori beszédtéma volt a kormányzó, Horthy Miklós kisebbik fiának bohém élete, a női nem iránti nagyfokú vonzódása. Tudni vélték például, hogy ifj. Horthy Miklós azért vette feleségül Károlyi Imre lányát, Consuelót, mert a kisasszony már gyermeket várt tőle. Később arról suttogtak, hogy a Nickynek becézett Horthy fiú és az egyiptomi anyakirályné között szövődött intim viszony. De vajon volt-e alapja vagy csupán a kormányzó családja iránti túlzott érdeklődés inspirálta a szóbeszédeket?
A magyar mennyei tizenegy. „Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.” A legtöbb magyar futballszurkoló álmából felverve is sorolja az Aranycsapat tizenegy játékosát, és ezt a tizenegy nevet említené, ha megkérdeznék, melyik volt minden idők legjobb magyar focicsapata. Ki hinné, hogy ilyen összeállításban a legendás válogatott egyetlen alkalommal sem játszott végig 90 percet. A tizenegy zseni mindössze négyszer (!) szerepelt együtt a kezdőcsapatban, ám mindannyiszor volt csere, még a 6:3-as londoni diadalkor is, amikor a világ megtanulta az Aranycsapat névsorát. Ha pusztán az 1950-es években ennyi kivételes futballcsillagunk volt, akkor szinte lehetetlennek tűnik a több mint 115 éves magyar labdarúgás történetének valaha volt legjobb játékosait egy csapattá gyúrni. Mi most mégis erre teszünk kísérletet.
„Ne merjenek hazajönni, mert ki lesznek végezve.” Feldolgozhatatlan traumaként él a magyarok emlékezetében mindmáig 1954. július 4-e, amikor a fél évtizede veretlen, a futball őshazájában a nagymester angolokat is térdre kényszerítő Aranycsapat épp a világbajnoki döntőn kapott ki a nyugatnémet labdarúgó-válogatottól. A 3-2-es fiaskó helyszínét, Bernt nem kevesen Moháccsal, Világossal, Trianonnal együtt emlegetik. A váratlan és érthetetlen vereségnek számos bűnbakja akadt. A focialista forradalom kulisszáit keresse a magazinban.
A képzőművészet kedvelőivel ezúttal Csók István rejtélyes módon elveszett, Báthory Erzsébetet ábrázoló pszichoanalitikus festményét vesszük górcső alá, az építészet szerelmeseit pedig a kenderesi Horthy-kastélyban látjuk vendégül. Legfrissebb számunkban olvashatnak még a sör kultúrtörténetéről, hét híres múmiáról, az olimpiai játékok eredetéről és bojkottjairól, a magyar da Vinciről valamint a türkmén sivatag fáraójáról is.
A magazin nyári számát +32 oldal tartalommal június 10-től keresse az újságárusoknál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
