Már a neandervölgyi is készített csonteszközöket
2015. január 19. 16:30
A franciaországi Burgundiában a neandervölgyi emberhez köthető, mintegy 55-60 ezer éves "multifunkcionális" csonteszközt fedeztek fel tavaly nyáron a Montreali Egyetem kutatói, akik úgy vélik, kétségbe vonhatóak az emberi viselkedés fejlődésének egyes tézisei. A lelet azt bizonyítja, hogy a Homo neanderthalensis sokkal fejlettebb tudással rendelkezett, mint eddig feltételezték a szakemberek.
"Ez volt az első alkalom, hogy ebből az időszakból többfunkciós csonteszköz került elő. Mindez azt bizonyítja, hogy a neandervölgyiek képesek voltak megérteni és kihasználni a csontok mechanikai tulajdonságait, amely képességről eddig úgy gondoltuk, hogy csak a Homo sapiens rendelkezett vele" - mondta Luc Doyon francia régész, az Arcy-sur-Cure-i Bölény-barlangban folyó ásatások vezetője.
A neandervölgyi ember Európában, a Közel-Keleten, valamint Nyugat-Ázsiában élt az i. e. 250 ezer és i. e. 28 ezer közötti időszakban. Évtizedek óta parázs viták zajlanak arról a kérdésről, hogy vajon képes volt-e megmunkálni a csontot. A 20. században az őskorkutatók csak vonakodva voltak hajlandók elismerni az emberféle azon képességeit, hogy használni tudta a csontot, mi több, ismerte, miként lehet megformálni, "szerszámmá" alakítani. Ráadásul az elmúlt két évtizedben előkerült bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy az állatok csontjait tudatosan és rendszeresen készítette és használta. "A felfedezésünk újabb kérdéseket vet fel az emberi viselkedés lineáris evolúciójában" - magyarázta Doyon.
A 2014 júniusában felfedezett eszköz rendkívül jó állapotban maradt fenn, a szakemberek szerint egy rénszarvas kifejlett példányának bal combcsontjából készült, s körülbelül 55-60 ezer éves. A csonteszközön jól kivehetőek a hús lefejtésének, valamint a csontvelő kinyerésének nyomai, emellett látható, hogy éles kőeszközökkel kihegyezték a végét. Az élének kicsorbulása, valamint a lecsiszolás pedig arra utal, hogy egyfajta kaparóként használhatták egykoron.
"A különleges szerszám jelenléte egy olyan környezetben, ahol a kőeszközök bősége nem tenné indokolttá a csont használatát, egyértelműen azt sugallja, hogy a neandervölgyi nem a külső körülmények hatására, hanem saját döntése folytán készítette el a hegyes kaparót" - vonta le a következetést Doyon. "Sokáig úgy gondoltuk, hogy a Homo sapiens előtt más fajoknak nem volt meg a kognitív képessége ahhoz, hogy egy ilyen eszközt előállítsanak. Ez a felfedezés még tovább csökkenti a két faj közti feltételezett különbséget, s már nem mondhatjuk nyugodt szívvel azt, hogy az egyik faj fejlettebb volt a másiknál" - tette hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
