Máig nincs nyoma Mussolini titkos dokumentumainak
2026. július 14. 11:41 Múlt-kor
Újonnan felfedezett vatikáni levéltári források bizonyítják, hogy az amerikai katonai hírszerzés és a Szentszék 1946-ban titkos egyeztetéseket folytatott Benito Mussolini eltűnt iratanyagáról. A Vatikáni Apostoli Levéltárból előkerült, eddig ismeretlen levelezés új megvilágításba helyezi a második világháború utáni iratmentési műveleteket, és megerősíti a gyanút, hogy a fasiszta diktátor legféltettebb dokumentumait a Comói-tó térségében, egy egyházi intézményben rejthették el.
A Vatikáni Apostoli Levéltárban (Archivio Apostolico Vaticano) őrzött, a közelmúltban feldolgozott iratanyag központjában egy 1946 januárjában zajlott diplomáciai üzenetváltás áll. A dokumentumok szerint 1946. január 13-án John Norton, az amerikai hadsereg századosa magánaudiencián vett részt XII. Piusz pápánál.
A találkozót követően Giovanni Battista Montini - a pápa akkori személyi titkára, a későbbi VI. Pál pápa - hivatalos levélben fordult Alessandro Macchi comói püspökhöz. A feljegyzés szerint a szövetségesek hírszerzése úgy értesült, hogy a comói Collegio Gallio egyházi intézményben tizenkét ládányi, Mussolinitől származó dokumentumot, köztük saját kezű kéziratokat őriznek.
Az amerikai katonai parancsnokság a közvetlen lefoglalás helyett egy kompromisszumos megoldást javasolt a Szentszéknek. A tervek szerint az iratokat hivatalosan a Vatikán vette volna birtokba, cserébe az amerikaiak lehetőséget kaptak volna a számukra releváns dokumentumok lefotózására. Montini a levélben diszkrét vizsgálatot kért a püspöktől, aki azonban négy héttel később határozottan tagadta, hogy az említett ládák a kollégium területén lennének. A válasz hitelességét a történészek ma is vitatják, tekintve, hogy a comói intézmény a háború utolsó napjaiban kulcsszerepet játszott a fasiszta vezetés kimenekítésében.
Amikor Benito Mussolini április 25-én elhagyta Milánót, másodszülött fia, Vittorio Mussolini a comói Collegio Gallio falai között talált menedéket. A fiút Eraldo Monzeglio, a diktátor bizalmasa, korábbi világbajnok labdarúgó kísérte az egyházi intézménybe. Vittorio Mussolini saját emlékiratai szerint apjával való utolsó találkozásakor biztosította a diktátort arról, hogy a naplói és a legfontosabb iratai „biztonságos helyen” vannak.
A 12 ládányi dokumentum sorsa a huszadik századi európai történelem egyik legnagyobb rejtélye. A feltételezések szerint az archívum Mussolini személyes naplóit, az Olasz Szociális Köztársaság (Salòi Köztársaság) államtitkait, valamint a Winston Churchill brit miniszterelnökkel folytatott kompromittáló levelezését is tartalmazhatta.
A most nyilvánosságra került vatikáni levelezés az első hivatalos levéltári bizonyíték arra, hogy az amerikai hírszerzés (az OSS, a CIA elődszervezete) egyházi csatornákon keresztül is aktívan kereste az eltűnt iratokat. Bár a dokumentumok fizikai holléte továbbra is ismeretlen, az új kutatás bizonyítja, hogy a szövetségesek meg voltak győződve arról: a fasiszta rezsim legérzékenyebb államtitkait az észak-olaszországi egyházi intézményrendszer rejtette el a háború lezárultakor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
