Maffiaszerű leszámolások sorozata vetett véget a Perzsa Birodalom fénykorának
2021. április 30. 08:14 Múlt-kor
Maffiamódszerekkel a perzsa trónért
Xerxész uralkodása alatt váltak igazán élessé azok a problémák, amelyek az ókori viszonyok közepette naggyá nőtt birodalmat jellemezték. A Dareiosz által felépített fővárosból, Szúzából az ún. királyi út egyenesen a birodalom nyugati felén lévő Szardeiszbe vezetett, megkönnyítve a központ kapcsolattartását a periférián lévő tartományokkal.
A szatrapiákra (egyfajta kormányzóságokra) osztott közigazgatás, amelyet Dareiosz fejlesztett tovább, széleskörű önállóságot biztosított a helyi vezetőknek, akiket viszont az uralkodó nevezett ki. Ami azonban az erős központi hatalom alatt erényévé vált a Perzsa Birodalomnak, az később a hátránya lett.
A távoli szatrapák gyakran kaparintották meg tartományuk katonai vezetését, örökletessé tették a címüket, és egy-egy uralkodó halálakor megkísérelték elnyerni függetlenségüket. Mivel távoli katonai akciókra a hanyatló birodalom egyre kevésbé volt képes, ezért a görög városállamokat egymás ellen játszották ki, lefizetve a városokat és a vezetőiket. Az Athén és Spárta között dúló peloponnészoszi háborúban például a perzsák az utóbbiakat támogatták pénzzel és hajókkal, ami fontos eleme volt a spártaiak győzelmének.
Az uralkodók közötti átmenetek időnként a véres maffialeszámolásokat idézték. Már I. Xerxészt is a saját testőrparancsnoka ölette meg, ahogy az uralkodó elsőszülött fiával is ő végzett. Más források szerint az utód, I. Artaxerxész ölte meg az idősebb testvérét, majd végzett apja gyilkosával is.
Az ő elsőszülött fia 45 napig ült a perzsa trónon, amíg a testvére meg nem ölette. A gyilkos fivér ellen viszont fellázadt II. Dareiosz, és legyőzte. Mivel megígérte, hogy nem öli meg sem karddal, sem méreggel sem éhséggel, ezért hamuba fojtatta őt. Dareiosz halála után két fia harcolt a trónért, de hiába győzött Kürosz Kunaxánál, ő maga elesett a csatában.
A győztes II. Artaxerxész csaknem fél évszázadig uralkodott, és 94 évesen halt meg. A legidősebb fiát kivégeztette, mert összeesküdött apja ellen, miután az elvette tőle a szeretőjét. Másik két fiát pedig az utóda, III. Artaxerxész ölte meg, hogy megszerezze a perzsa trónt. Miután ez sikerült, első dolga volt, hogy kivégeztesse nagyjából nyolcvan közeli rokonát. Uralkodása alatt a korábban elvesztett Egyiptomot újra meghódították a perzsák.
III. Artaxerxész élete végén egy Bagóasz nevű egyiptomi eunuch vált Perzsia legbefolyásosabb személyévé, aki megmérgezte az uralkodót, és annak legkisebb fiát ültette a perzsa trónra. Az egyiptomiak, akiknek a templomait Artaxerxész megszentségtelenítette, örültek a hírnek, és egyes források tudni vélték azt is, hogy Bagóasz a király tetemét nagymacskák elé vettette, a csontjaiból pedig sípokat csináltatott. (Ez azonban a történészek szerint nem valószínű, hiszen Bagóasz vagyonának az alapja az volt, hogy elkobozta az egyiptomi templomok kincseit).
Az utód, IV. Artaxerxész Arszész a legkisebb fiú volt, a testvéreit Bagóasz megölette. Kétévnyi uralkodása után önállósodni akart, amit az egyiptomi eunuch nem vett jó néven, és megmérgeztette, ugyanakkor a királyi családból való rokonok elfogytak, ezért nehéz volt új uralkodót találnia.
A választása végül III. Dareioszra esett, aki II. Artaxerxész lányának volt a fia. Bagóasz azt hitte, hogy az új király engedelmes eszköz lesz a kezében, de csalódnia kellett. Meg akarta mérgezni Dareioszt is, de egyik embere elárulta, így neki magának kellett meginnia azt a mérget, amit az uralkodónak szánt. A megszerzett uralmát Dareiosz azonban nem élvezhette sokáig, mert két évvel később Nagy Sándor megindította a Perzsa Birodalom elleni hadjáratát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
