Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Ma is a skót felvilágosodás atyjának „láthatatlan kezén” vitatkoznak a közgazdászok

Ma is a skót felvilágosodás atyjának „láthatatlan kezén” vitatkoznak a közgazdászok

2023. június 5. 15:06 MTI

300 éve, 1723. június 5-én született Adam Smith skót közgazdász és társadalomfilozófus, a modern közgazdaságtudomány atyja, a skót felvilágosodás legnagyobb alakja.

<

Adam Smith az Edinburgh közelében fekvő Kirkcaldyban, Skócia keleti partján látta meg a napvilágot, születésének nem, csak megkeresztelésének ismerjük pontos dátumát. Apja vámtisztviselő és ügyvéd, anyja egy földbirtokos lánya volt. A legjobb helyi iskolákat végezte el, s 14 évesen lett a glasgow-i egyetemen az erkölcsfilozófus Francis Hutcheson hallgatója, tanulmányait ezután Oxfordban a Balliol College ösztöndíjasaként folytatta. Smith az itteni oktatást jóval alacsonyabb színvonalúnak nevezte, így a klasszikus és a modern filozófiát szinte autodidaktaként ismerte meg, különösen felháborította, hogy amikor David Hume könyvének olvasásán kapták, büntetést szabtak ki rá.

Hazatérve nyilvános retorikai, történelmi és gazdasági előadásokat tartott Edinburgh-ban. 1751-ben Glasgow-ban a logika professzorának nevezték ki, később az erkölcsfilozófiai tanszék élére került. Barátai közt volt James Watt és David Hume, sok üzletemberrel is kapcsolatban volt, tőlük tájékozódott a gazdaság ügyeiről.

Első értekezése Az erkölcsi érzelmek elmélete címmel 1759-ben jelent meg. Ebben úgy vélekedett: minden erkölcsi cselekvés alapja a kölcsönös együttérzés, annak a képességnek a megléte, hogy átérezzük a mások érzéseit, elemezte az erkölcsi ítéletek kialakulását, a szenvedély, az együttérzés és az értelem hatását az intézmények működésére.

Érdeklődése egyre inkább a jogelmélet és a közgazdaság felé fordult, 1764-ben leköszönt egyetemi posztjáról és a fiatal Buccleuch herceg nevelője lett. Tanítványát elkísérte Franciaországba és Svájcba, az út során találkozott Voltaire-rel, a francia pénzügyminiszter Turgot-val és a fiziokrata François Quesnay-vel (ez az iskola azt hirdette, hogy egy nemzet gazdagságának alapja egyedül a mezőgazdaság). Smith 1766-tól Londonban élt, Samuel Johnson, Edmund Burke, Edward Gibbon társaságában forgott, ekkor lett a Royal Society tagja.

1777-től a skót vámhivatalban dolgozott, s megkapta nyugdíját Buccleuch hercegtől. Jómódban élt Edinburgh-ban, emellett a glasgow-i egyetem rektora lett, alapító tagja volt a Skót Királyi Társaságnak. Magánéletéről keveset tudunk, sosem nősült meg, befejezetlen kéziratai elpusztultak. Kortársai különcnek tartották, mert akadozva beszélt, professzorosan szórakozott volt s furcsán tartotta magát, de a glasgow-i egyetem ügyeit diplomatikusan intézte. 1790. július 17-én halt meg Edinburghban, halálos ágyán azon sajnálkozott, hogy nem ért el többet életében.

Fő művét 1767-ben Kirkcaldyben kezdte írni, A nemzetek gazdagsága majdnem egy évtizeddel később, 1776-ban Londonban jelent meg. Ez a politikai gazdaságtan első nagy összefoglalása, de előző, etikai tárgyú művének tovább gondolása is.

Smith szerint a fő kérdés az, hogyan hat a történelemre s a társadalom fejlődésére az ember szenvedélyes és szemlélődő lénye közti harc. A legfontosabb intézményeknek a magántulajdont és az azt védő jogrendet vélte, mert ezek nem a természetjogon alapulnak. „A polgári kormányzatot, amennyiben a tulajdon védelmében intézményesítik, valójában a gazdagok megvédésére intézményesítik a szegények ellenében” – írta. Az állam tevékenységét csak kis területen fogadta el, mint például a nemzetbiztonság. Élesen bírálta a merkantilizmust, amely szerint a gazdaságban a legfontosabb a nemesfémek felhalmozása, ezért védővámokkal kell korlátozni a behozatalt és támogatni kell a kivitelt.

Szerinte viszont olyan rendszerre van szükség, ahol a piac szabályoz, a vállalkozást nem ellenőrzi az állam. Ezt ő a tökéletes szabadság rendszerének nevezte, ma gazdasági liberalizmusnak mondjuk. Leírja a verseny működését, amit „láthatatlan kéznek” nevezett. Azt kutatta, hogyan alakul ki e szabadságból rendezett társadalom, amely az emberek hajlamai és szervezett intézmények révén működik. Felvetette a kérdést, mi szabályozza az árakat és a gazdagság, a megtermelt áruk és szolgáltatások értékének elosztását a munkások, gyárosok és földbirtokosok közt.

Smith szerint mindenki arra törekszik, hogy javítsa saját helyzetét, de a láthatatlan kéz fékezi a versenyt az árakat „természetes” szintjükre, azaz a termelési költség közelébe szorítja. Az áru árát, azaz értékét az emberi munkára vezette vissza. Kimutatta, hogy a nemzet gazdagsága folyton nő, a piac nagyságának, a munkamegosztás, a tőkefelhalmozás, a termelő és nem termelő munka arányának függvényében. Ha a munkaerő-kereslet felhajtja a bért a „természetes” szint fölé, a profit csökken. A jobb bér miatt bővül a munkaerő-kínálat, ami viszont ismét mérsékli a béreket, az újabb munkásokat új üzemekbe állíthatják be, így a gazdaság nő. Szerinte a kormánynak meg kell gátolnia a növekedést korlátozó előjogok osztogatását, nem engedhet „a kereskedők és gyárosok aljas pénzsóvárságának”.

Smith művét csodálattal fogadták barátai, de széles körben nem vált népszerűvé. Magyarul 1892-ben adták ki először Vizsgálódás a nemzeti vagyonosság természetéről és okairól címmel, korszerű fordításban 1940-ben, legutóbb pedig 2011-ben jelent meg magyarul, Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól címmel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Ma is a skót felvilágosodás atyjának „láthatatlan kezén” vitatkoznak a közgazdászok

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. nyár: Hírhedt emberrablások

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra