Melyek voltak a történelem legnagyobb üzletei?
2022. május 23. 12:00 Múlt-kor
Földet bármi áron
Manhattan 1674-ben az angolok, majd az 1775–83-as függetlenségi háború után az Egyesült Államok birtokába került. Az újonnan születő amerikai állam hamarosan a New York-i szigetnél nagyobb falatra kezdte fenni a fogát: az utóbbi évtizedekben többször is gazdát cserélő Louisianára. 1800-ban Napóleon a harmadik San Ildefonso-i szerződéssel visszaszerezte Spanyolországtól a 2,14 millió négyzetkilométeres területet, de a francia vereséggel végződő haiti forradalom és az angol háborús fenyegetés kiújulása nyomán felmerült az eladás gondolata.
Louisiana állam függetlenségének kikiáltása, 1803 (Forrás: Getty Images)
Az Egyesült Államok elnöke, Thomas Jefferson számára régóta dédelgetett cél volt Louisiana megszerzése, amivel ellenőrzést nyert volna a Mississippi folyó és annak stratégiai fontosságú kikötője, New Orleans fölött. Az államfők megbízottjai 1803 tavaszán néhány hét alatt nyélbe ütötték az üzletet, ami kis híján megduplázta az Egyesült Államok területét, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy Franciaország csupán névleg uralta a hatalmas földdarabot: annak legnagyobb részét indián törzsek népesítették be, és az Egyesült Államok gyakorlatilag csak a későbbi terjeszkedés, hódítás lehetőségét vásárolta meg.
Ez megmagyarázza a franciák által kért szokatlanul alacsony, 15 millió dolláros árat is (hektáronként hét cent; 2020-as értéken 323 millió dollár); a tárgyalni küldött amerikaiak készek voltak 10 millió dollárt fizetni pusztán New Orleans-ért, és mélyen megdöbbentette őket az összehasonlíthatatlanul kedvezőbb ajánlat. A nemrég alakult államnak azonban még ennyi pénz sem állt a rendelkezésére, így annak legnagyobb részét, 12 millió dollárt kölcsönből fedezték – amit Nagy–Britanniától vettek fel, évi hatszázalékos kamatra.
Mintegy hatvan évvel később az USA ismét földvásárláson gondolkodott. A mai Alaszka állam területe ekkor még az Orosz Birodalom része volt, de II. Sándor cár pénzügyi és politikai okokból annak eladása mellett döntött. Bár már 1858-ban felajánlották az Egyesült Államoknak a lehetőséget, az végül az 1861–65-ös polgárháborúba torkolló politikai feszültség, illetve James Buchanan elnök hanyatló népszerűsége miatt a tervek halasztást szenvedtek.
A polgárháború lezárulta után, 1867 márciusában II. Sándor utasította Eduard de Stoeckl nagykövetet, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Alaszka eladásáról William Seward külügyminiszterrel. A tárgyalások március 30-án hajnali négy órakor a szerződés aláírásával zárultak, amely szerint az Egyesült Államok 7,2 millió (2021-es értéken 140 millió) dollárért megvásárolt 1,5 millió négyzetkilométernyi területet (hektáronként kb. 5 cent).
Az orosz és amerikai tárgyalók aláírják az Alaszka eladásáról szóló szerződést (Forrás: Getty Images)
Bár manapság közismertek a korabeli kritikák, amelyek „Seward ostobasága” vagy „Seward jégszekrénye” neveken hivatkoztak az újonnan szerzett, haszontalannak tekintett földre, valójában a közvélemény jelentős része támogatta a vásárlást, például mert az Ázsiába irányuló kereskedelem kiterjesztésének lehetőségét látták benne. Alaszka azonban egészen az 1896-os klondike-i aranylázig ritkán lakott maradt, és ma is az Egyesült Államok legnagyobb területű, de legalacsonyabb népsűrűségű állama. 1968-ban nagy kiterjedésű olaj- és földgázmezőket találtak az állam területén, és bár mára az olajtartalékok kimerülőben vannak, a kitermelés továbbra is jelentősen hozzájárul az Egyesült Államok energiaszükségletének kielégítéséhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
