Lények a rémálmok világából: képes „démonhatározó” a 20. század eleji Perzsiából
2020. szeptember 30. 17:59 Múlt-kor
Az emberek már ősidőktől fogva hisznek a démonok létezésében. A vallás megjelenésével párhuzamosan fejlődött a természetfeletti gyakran sötét hatalmát hirdető miszticizmus, és egyre kifinomultabb lett a hiedelmek és babonák világa is, amelyre jó példa a különféle démonábrázolásokat tartalmazó ősi kéziratok. A galériában szereplő démonábrazolások Iránból, a gazdag történelmi múlttal rendelkező Iszfahán városából származnak. Az 56 illusztrációt tartalmazó kéziratban rengeteg démont jelenítettek meg. A rajzokhoz varázsigéket is mellékeltek, amelyek az ördögi kreatúrák elűzését szolgálták.
Démontörténeti összefoglaló
Jóval a modern tudomány megjelenése előtt a betegségeket és más bajokat varázsigékkel igyekeztek elűzni. Ezeket az ősrégi szövegeket gondosan lejegyezték, mivel úgy hitték, hogy olyan erő lakozik bennük, amelynek segítségével a földi halandók megszabadulhatnak a minden kórság és baj forrásának tartott démonoktól.
Az írott történelem forrásait tekintve a zsidók az elsők között voltak a démonábrázolásban. Az első démonokat bemutató művek a Kr. e. 6. században, a babiloni fogság ideje alatt születtek.
Ezek az ősi illusztrációk valamiféle vizuális támpontot próbáltak adni a hívőknek az emberi lelkeket és családokat fenyegető sötét teremtményekről. A varázsigéket gyakran különféle háztartási eszközökre írták, hogy azok egyfajta védelmező talizmánként funkcionáljanak csakúgy, mint a kéziratokban összegyűjtött mágikus szövegek.
A kereszténység megjelenésével az ördögtől valónak tartott boszorkánymesterség és mindenféle okkult tudományok tovább éltek, és a felvilágosodás évszázadaiban, a 17. és 18. században is léteztek. Ennek az egyik legjobb példája A démonológia és mágia kézikönyve, amely egy sor bizarr és horrorisztikus démoni teremtmény és sátáni szertartás illusztrációját tartalmazta.
Hasonló könyveket azonban nem csak Európában adtak ki. A Közel-Kelet is bővelkedett az ilyen típusú kéziratokban. Iránban, az iszlám fénykorában a démoni lények létezését az emberek olyan egyértelműnek gondolták, mint a menny és a pokol létezését, ezért magától értetődőnek vették, hogy védekezni kell a bestiák ellen.
A galériában bemutatott illusztrációk egy 20. század elején készült, Kitab-i Aja'ib-i makhluqat címmel ellátott, mágiával és asztrológiával foglalkozó kéziratból származnak. A pokoli lényekhez a kézirat megalkotója egy-egy csillagjegyet is társított.
A pennsylvaniai Bucknell Egyetem hittudományi tanszékén oktató Ali Karjoo-Ravary szerint a démonillusztrációk egy korábbi kéziratból származhatnak, amelyekhez később különféle démonűző, mágikus szövegeket illesztettek.
A Princeton Egyetemen őrzött kézirat szerzője a bibliai Salamon királyt nevezi meg a démonokkal kapcsolatos tudásanyag forrásának, aki ezen ördögi teremtmények felett szerzett befolyásáról is ismert volt.
A kéziratban szereplő démonok és azok asztrológiai kapcsolata mellett az arab szövegek csillagképekről, a csillagok születéséről, Mihály és Gábriel arkangyalokról is értekeznek, sőt egy feltételezett személyleírást is adnak Isten két hírvivőjéről.
A 20. század elején keletkezett Kitab-i Aja'ib-i makhluqat kézirat jó példa arra, hogy a misztikus hiedelmek a legújabb korban is tovább öröklődtek, függetlenül attól, hogy a természetfelettiben való hit az egzakt természettudományok fejlődésével visszaszorult.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
