Lenin és Kun Béla is használta a csepeli szikratávírót
2014. november 3. 11:32 MTI
Koszorúzást és megemlékezést tartottak a csepeli szikratávíró-állomás emlékművénél pénteken abból az alkalomból, hogy a berendezés száz évvel ezelőtt, 1914. november 1-jén kezdte meg működését az első világháború kitörése miatt.
A magyar rádiózás kezdetét jelentette a csepeli szikratávíró-rádióállomás, amely a magyar kormány megbízásából, a Magyar Királyi Posta irányítása alatt mindössze három hónap alatt épült fel. Berendezései nemcsak hadászati célt szolgáltak, hanem később ezeken keresztül indult be a szórakoztató rádióműsorok kísérleti, majd rendszeres adása is - idézte fel az állomás történetét Szarka Zsolt, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.
A korábban messziről is jól látható, 120 méter magas adótorony 20 éven át továbbított kiemelkedően fontos üzeneteket, feladatát később a lakihegyi adótorony vette át. Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója a történelemben mérföldkőnek nevezte a távíró felállítását, amelynek köszönhetően száz évvel ezelőtt Magyarország is bekerülhetett a vezeték nélküli kommunikáció vérkeringésébe. "Ez a torony nemcsak a múlt szimbóluma, hanem összeköttetést biztosít a jelennel és a jövővel is" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a technikatörténeti szempontból jelentős helyszín több pusztán emlékhelynél, hiszen az ott álló torony ma mobilhálózatok átjátszó eszközeként működik.
Az 1914-ben épített csepeli szikratávíró kezelői, háttérben az állomással. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen.
A százéves eszközön keresztül jutott el a központi hatalmak 1917-es békeajánlata Oroszországba, váltott üzenetet Lenin és Kun Béla, a hadifogságba esett katonák vöröskeresztes üzenetváltásai is a torony segítségével zajlottak, de még a Trianonban tárgyaló magyar delegáció számára is innen biztosították az üzenetváltásokat a Párizs környéki béketárgyalásokkor - idézték fel az emlékezők.
Újhelyi Zoltán, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a szikratávíró és annak története emlékeztető arra, hogy a rádió vagy a különböző technikai eszközök csak segítői a tartalom közvetítésének, de a használók felelőssége, hogy az eszközöket milyen tartalommal töltik meg.
Horváth Attila, a Honvéd Vezérkar Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfőnökség őrnagya a távíró első világháborúban betöltött szerepének jelentőségét méltatta, Horváth Csaba alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviseletében pedig a fegyveres konfliktusok és a technikai fejlődés felgyorsulásának összefüggéseire hívta fel a figyelmet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
