„Legyen művelt, de csak mértékkel” – milyen sors várt a nőkre az ókori Rómában?
2017. május 17. 08:29
Ki nevelje a gyereket válás után?
A római államban a házasság a társadalom egyik legfontosabb összetartó ereje volt, bár nem abban az értelemben, ahogy ma tekintünk rá. Elsősorban az egyes családok közti politikai szövetségkötés megpecsételésére szolgált. Minthogy azonban a politika forgandó, könnyen előfordulhatott, hogy egy-egy korábban megkötött házasság már nem szolgálta a családfő aktuális érdekeit. Ennek megfelelően a válás rendkívül gyakori volt az ókori Rómában, ami nem csoda, hiszen szinte semmilyen adminisztrációs akadállyal sem járt: egy házasság abban a pillanatban véget ért, amikor valamelyik fél ezt kimondta.
Ugyanakkor nem csak a házastársak dönthettek saját sorsukról. Az apák általában azután is joghatósággal rendelkeztek lányaik felett, hogy kiházasították őket, így lényegében bármikor felbonthatták lányuk házasságát, hogy valaki máshoz adják férjhez. Ilyen esetben a törvény lehetőséget adott arra is, hogy a feleség családja visszakövetelje a férjtől a korábban neki kifizetett hozomány összegét, kivéve akkor, ha bebizonyosodott, hogy az ara hűtlen volt urához.
A római válás még egy fontos szempontból eltért a modern viszonyoktól. Napjainkban a házasság felbontása után, túlnyomó többségben az édesanyához kerülnek a közös gyermekek. Az ókori Rómában azonban az anyák semmilyen joggal nem bírtak gyermekeikre nézve, azok hivatalosan mindig édesapjukhoz kerültek. A mindennapi gyakorlatban természetesen nem egyszer előfordult, hogy ha az apának úgy kényelmesebb volt, a gyermekek mégis az anya háztartásában nevelkedtek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
