Múlt-kor.hu

Kultúrkommandóval a nácik által elrabolt kincsek nyomában

Kultúrkommandóval a nácik által elrabolt kincsek nyomában

2022. március 6. 09:55 Hajdu T. Tibor

Sóba rejtve

Az egyik ilyen bombasztikus felfedezés egy fogfájásnak volt köszönhető. 1945. március 29-én a szövetségesek által elfoglalt németországi városban, Trierben a sérült műemlékek állapotát felmérő egyik műkincsvadászt, Robert Posey századost szörnyű fogfájás kínozta, így kénytelen volt fogorvost keresni a rommá lőtt városban. Posey a szerencse kegyeltje volt, ugyanis az idősödő fogorvos, akivel összehozta a sors, élénken érdeklődött a százados műkincsvédelmi feladatai iránt, és felajánlotta, hogy bemutatja őt művészettörténész vejének.

A vő, egy frankofil német, amint szóba elegyedett amerikai „kollégájával”, gyorsan kipakolt: bevallotta, hogy SS-tagként Göring marsall mellett Párizsban dolgozott, és segített a Harmadik Birodalom második legbefolyásosabb emberének a francia műkincsek összeválogatásában, amelyeket főnöke a németországi otthonába vitetett. A volt SS-tiszt azonban nemcsak történetekkel traktálta az elképedt Poseyt, hanem elárulta azokat a titkos helyeket is, ahol Göring és Hitler magángyűjteményeit őrizték.

A műkincsvadászok így jutottak el az ausztriai Altausseebe, ahol egy sóbányában Hitler Linzben felállítandó múzeumának anyagait őrizték. Az óriási gyűjteményt, amelyben sok egyéb kincs mellett több mint 6000 festmény, 230 rajz és akvarell, illetve 137 szobor is helyet kapott, a totális megsemmisülés veszélye fenyegette. A birodalma és saját hatalma végóráit élő Hitler ugyanis 1945. március 19-én kiadta a hírhedt Néró-parancsot, amelynek szellemében a visszavonuló német hadseregnek a birodalom területén belül mindent el kellett pusztítania (legfőképpen az ipari létesítményeket és a közlekedési infrastruktúrát), hogy a bevonuló ellenséges hadseregeknek csak a felperzselt föld maradjon.

August Eigruber náci helytartó felbuzdulva Hitler utasításán, az egész sóbányát fel akarta robbantani a benne lévő temérdek műkinccsel együtt. A helyi kényúr ámokfutását a józanul gondolkodó bányaigazgató, dr. Emmerich Pöchmüller és annak munkavezetője, Otto Högler a helyi sóbányászok támogatásával állította meg – elsősorban azért, mert a sóbánya a megélhetésüket biztosította. A parancsot szabotálva a bányászok csak a bejáratot robbantották be, így a bánya és benne a műkincsek épen maradtak.

Ennek köszönhetően az 1945. május 12-én a helyszínre érkező Posey és kollégája, Lincoln Kirstein némi törmelékeltakarítás és alagútásás után bejuthatott a mélybe, ahol olyan mesterművekre bukkantak, mint például Jan van Eyck XV. századi genti szárnyas oltára, vagy Michelangelo Brugge-i Madonnája, de előkerült Hitler egyik nagy kedvencének, a XVII. századi holland festőnek, Johannes Vermeernek Az asztronómus című festménye is.

Az MKA fáradhatatlan tagjai a bajorországi Neuschwanstein kastélyában is egy igen értékes, több mint 6000 darabból álló, festményeket, ékszereket és bútorokat tartalmazó gyűjteményre bukkantak. A Bajor-Alpokban fekvő Berchtesgadenben pedig megtalálták Göring elrejtett magángyűjteményének jelentős részét, több mint 1000 festményt és szobrot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kultúrkommandóval a nácik által elrabolt kincsek nyomában

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra