Különös hibridállatokat temettek el a kelták
2015. július 13. 14:42
Lólábú szarvasmarha, kétfejű birka, szarvas ló és egy elvágott torkú, csontágyon fekvő leány - különös és teljesen egyedülálló kelta régészeti leletek döbbentették meg a nagy-britanniai Dorset megyében dolgozó régészeket, akik szerint mindezidáig nyoma sem volt annak, hogy a kelták a görögök szfinxéhez vagy kimérájához hasonló hibridállatokban hittek. Az igazi szenzáció azonban az, hogy nem a művészetben, hanem sírokban és csontok formájában találták meg ezen lények nyomait.
Az ókori mediterrán kultúrák mitológiáiban több alkalommal is előfordult, hogy különböző állatok egyes testrészeit vegyítve egy „hibridállatot” alkottak meg. Ilyen például az oroszlán testű, sas szárnyú és fejű griff, vagy az oroszlán, kecske és sárkány testrészeiből összeálló kiméra. A Britanniába átkelő kelta művészetben nem voltak tetten érthető a mediterrán mitológiákra jellemző „hibridállatok”, arra pedig végképp nem számítottak a brit régészek, hogy a Dorset megyei Winterborne Kingstonban több tucat állatcsont között több „szörnyeteg” maradványai is előkerülnek, számolt be az Independent.
Természetesen nem tenyésztettek ki vagy fedeztek fel mesebeli lényeket a britanniai kelták, hanem csupán különböző állatok maradványait keverték össze - minden bizonnyal szándékosan, rituális okokból, megteremtve ezáltal egy lólábú szarvasmarhát (az áldozati állat leölése után helyezték végtagjai helyére a lólábakat), egy kétfejű birkát, egy szarvasmarha szarvaival ékesített lovat, valamint egy lópatájú marhát. A Bournemouth Egyetem munkatársai, Miles Russell és Paul Cheetham ezeken kívül találtak egy szarvasmarha felső és egy ló alsó álkapcsával rendelkező lényt, valamint egy kutyát, amelynek három darab szarvasmarha állkapcsa volt.
Az ősi keltáknak azonban mindez nem volt még elég, és egy emberi csontvázat is bevontak a különös játékba. Egy fiatal lányt - akit a jelek szerint feláldozhattak, ugyanis át volt vágva a torka - szarvasmarha-, ló-, kutya- és juhcsontokból készült fekhelyen aludta örök álmát. A bizarr ágy összetevőit is különös gonddal válogatták szét, ugyanis míg feje körül koponyák, lába alatt lábszárcsontok kaptak helyet. A szakemberek igencsak tanácstalanul állnak a különös és egyedülálló régészeti eset előtt, és az Independentnek nyilatkozva további kutatások szükségességére hivatkoztak.
Az összekevert csontozatú, feláldozott állatok maradványainak sírjait egy közeli vaskori település házaihoz vezető út alatt találták meg. A szakértők szerint az állatokat az i. e. 1. század végén ölték le, abban az időben, amikor a település elnéptelenedett, úgy vélik, egyfajta búcsúzási vagy kiköltözési rituálé lehetett mindez. A geofizikai mérések során a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy a kis település 150-200 épületből állhatott, és virágkorát i. e. 100 és 10 között élhette. A fémmegmunkálásban, a fazekasság és a szövés mesterségében igen jártas lakói minden bizonnyal a durotriges törzsből, kelták egyik csoportjából valók.
„Az állatáldozatok csontjainak összevegyítése teljesen új megvilágításba helyezte a kelták hitvilágát, és azt sugallják, hogy Nagy-Britannia ősi lakói a görögökhöz hasonlóan különös mitológiai lényekben hittek” - mondta Russell.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
