Különleges installációban állítják ki a bayeux-i falikárpitot
2026. május 22. 14:22
Csaknem ezer év után először tér vissza feltételezett származási helyére, Angliába a történelem egyik legismertebb textíliája, az 1066-os normann hódítást megörökítő bayeux-i falikárpit, amelynek formabontó kiállítási koncepcióját most mutatta be a londoni British Museum. A szeptemberben nyíló tárlat nemcsak az UNESCO világörökségi listáján szereplő műtárgyat mutatja be a modern muzeológiában eddig példátlan, kiterített formában, hanem korabeli kéziratokkal és régészeti leletekkel kontextusba helyezve tárja fel a tizenegyedik század politikai és társadalmi drámáját.
A normandiai székhelyű Bayeux-i Múzeum 1983 óta függőleges helyzetben, egy hatalmas vitrinben tárolja a mintegy hetven méter hosszú, hímzett lenvásznat. A British Museum szakemberei azonban a közelmúlt történetében először teljesen kiterítve, egy erre a célra tervezett, folyamatos vitrinben tárják a közönség elé az alkotást. A látogatók így megszakítás nélkül tekinthetik át a falikárpit mind az ötvennyolc jelenetét, amelyet digitális információs elemek is kiegészítenek majd az eposzi narratíva megértése érdekében. Az intézmény a kiállítótéren kívül is megidézi a korabeli atmoszférát: az épület környezetében egy nyírfákból és erdei növényekből álló szabadtéri installációt hoznak létre, amely a textílián ábrázolt tájat hivatott megeleveníteni.
A tíz hónapig tartó, Igor Tulchinsky mecénás ötmillió fontos támogatásával megvalósuló kiállítás a fő attrakció mellett számos jelentős kölcsönzött műtárgyat is felvonultat. Az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtára a Junius II néven ismert, gazdagon illusztrált kéziratot bocsátja a múzeum rendelkezésére, amelyet a kutatók szerint a kárpit készítői közvetlen referenciaként használhattak a hajók, a ruházatok és a mindennapi tárgyak ábrázolásakor.
A korszak bizonytalanságát a South West Heritage Trust és a Somerset Council által kölcsönzött, a normann invázió idején a földbe rejtett Chew Valley-i ezüst éremlelet szemlélteti. Ezzel állítja kontrasztba a kiállítás azt a történelmi oklevelet, amelyet a Londoni Levéltár biztosít: ebben Hódító Vilmos ígéretet tett Hitvalló Eduárd korábbi angol király törvényeinek megtartására. Michael Lewis kurátor tájékoztatása szerint a kiegészítő leletek azt hivatottak bemutatni, hogy a hódítás nem csupán az elitet, hanem az átlagemberek, így a kárpit alkotóinak életét is alapjaiban rengette meg.
A bayeux-i falikárpit a középkori európai történelem egyik legfontosabb vizuális forrása. Bár a műalkotás pontos eredete a múlt homályába vész, a modern történettudomány valószínűsíti, hogy a hímzést nem a kontinensen, hanem angol területen, canterburyi apácák készítették. A páratlan leletet első alkalommal a bayeux-i katedrális 1476-os leltárában említik hivatalosan. Megóvása nagyrészt annak köszönhető, hogy 1700 és 1842 között összetekerve tárolták, és kizárólag magas rangú méltóságok vagy tudósok számára bontották ki.
A szeptember 10-én nyíló londoni kiállításra, amelyre a látogatókat negyvenperces időkeretben engedik be, idén júliustól kezdik meg a jegyek értékesítését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
