Királynőként élt a spanyol diktátor mellett felesége, a „Nyakékek Úrnője”
2022. november 4. 14:54 Múlt-kor
Spanyolország First Ladyje
A győztes polgárháború után Franco lett Spanyolország vitathatatlanul első számú vezetője, Carmen pedig mindig ott szerepelt az oldalán. Pletykák szerint egy alkalommal, még Burgosban, egy fogadást csak azért kellett lemondania a diplomatáknak, mert Carmennek nem volt rendelkezésre álló illő öltözéke.
Többé ezzel nem volt gondja, kalapok, ruhák hatalmas kollekcióját gyűjtötte össze, sőt, a megjelenéséhez annyira hozzátartoztak a gyöngysorok, hogy egyszerűen Doña Collaresnek, azaz a Nyakékek Úrnőjének nevezték.
Franco és felesége lakhelyül a Madrid közelében lévő El Pardo királyi palotát használta. Carmen államfők feleségének kijáró körülmények között élt, és gyakran elkísérte a férjét hivatalos útjaira.
Többször járt Portugáliában, ahol hasonló katonai diktatúra működött, mint Spanyolországban. Rómában XII. Pius pápa fogadta audiencián. Számos kitüntetést kapott, és a rendszerben úgy próbálták megjeleníteni, mint a francóista állam emberibb arcát.
Doña Carmen Polo de Franco nászajándékot ad át Doña Fabiola de Mora y Aragón spanyol nemesasszonynak I. Baldvin belga királlyal való házassága alkalmából, 1960 decemberében
Azonban Carmen Polo nemcsak részt vett a Nővédelmi Patronátus életében, hanem elnökölte is a szövetséget. A testület feladatai közé tartozott az állam tájékoztatása a közerkölcs állapotáról, javaslattétel nők védelméről szóló intézkedésekről, valamint segítségnyújtás a káros szenvedélynek áldozatul esett asszonyok, otthonról elszökött lányok és egyedülálló anyák részére.
Emellett azonban a bűnelkövető nők átnevelése (itt elsősorban a prostitúció értendő), a katolikus egyház megváltó tevékenységének a segítése is részét képezte a feladataiknak, továbbá a közerkölcsöt sértő társadalmi események felügyeletében, valamint a filmeket cenzúrázó bizottságok életében. Betiltathatták a pornográfnak minősülő anyagokat, és ellenőrizték az öltözködést és a fürdőruha-viseletet.
A szigorú erkölcsiség azonban ezekben az években nem mindig párosult mértéktartással, a drága ruhák és az ékszerek, valamint a külföldi utakra neki kötelezően biztosított hölgytársaság költségei riasztó ellentétben álltak a polgárháborúból kilábaló Spanyolország szegénységével.