Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait

2024. november 10. 15:05 Múlt-kor

Ahhoz, hogy az akciót végrehajthassák, több akadályt is át kellett hidalni. Először is, korábban soha nem hajtottak végre ilyen jellegű offenzívát, így legelőször egy új századot hoztak létre a feladathoz. Ez a 617-es számot viselte (az egység ma is létezik). A századba olyanokat kerestek, akik már legalább 30 bevetést teljesítettek. Vezetésével Guy Gibson alezredest bízták meg, aki ekkor már több, mint 170 éles felszállást tudhatott maga mögött.

Új fejlesztés, a pattanó bomba

Ezen felül kellett egy megfelelő rombolóeszköz is. Erre a megoldást egy Barnes Wallis nevű mérnök dolgozta ki a „pattanó bombákkal”, amelyeket kifejezetten erre a célra fejlesztett ki. A probléma az eszközök súlyában rejlett, ugyanis egy ilyen bomba négytonnás tömeggel rendelkezett, ezért szállításukhoz a meglévő Lancester bombázókat is át kellett alakítani.

Barnes Wallis, a pattanó bomba fejlesztője

Ezután egy hathetes gyakorlatozás következett, ami során kiszámolták, hogy a gépeknek 350 km/h sebességgel kell haladnia 18 méteres magasságban, hogy a kioldott bomba a víz felszínén pattanva a gát előtt kezdjen süllyedni és egy vízalatti detonáció kíséretében rombolja azt. Hogy hatékonyabban szimulálhassák az éjszakai környezetet, a gépek üvegét elsötétítették és a személyzet is sötétített szemüvegben hajtotta végre a teszteket.

A Ruhr-vidéki pusztítók

Miután Gibson úgy ítélte meg, hogy eleget gyakorlatoztak beosztottjai, egy utolsó próba elé állította őket. A RAF az Elan-völgyi víztározónál lévő Nant-y-Gro gátat nézte ki célpontnak, ami Közép-Walesben található egy mesterséges tónál. Ez a létesítmény ekkorra már egy ideje használaton kívül volt.

A kísérlet után a bevetésre 1943. május 16-17-én került sor. 19 géppel indultak el, amelyet három csoportra osztottak. Az első 9 gépből állt, célpontja a Möhne és az Eder-gát volt. A második csoport 5 járműve feladatként a Sorpe-gát elpusztítását kapta, míg a harmadik csoport 5 eszköze tartalék volt.

Az irányítás morze-kommunikációval történt, és három kulcsszóval adhatta meg a támadóalakulat az akció állását. A „goner” a bombák kioldását, a „nigger” a Möhne pusztulását, a „dinghy” pedig az Eder megsemmisülését jelentette. A „nigger” kód Gibson fekete labradorjának nevéből jött, azonban az állat – mint rossz ómen – a bevetés napján elpusztult.

A gátakon természetesen volt telepített légvédelem, ami szintén nehezítette a támadók dolgát. A hadművelet nem kezdődött jól, ugyanis az első alakulat három gépe sem tudott eredményt elérni. Az alezredes volt az első, aki kioldotta bombáját, de az idejekorán felrobbant. Ezután a légvédelem fölött körözött, hogy magára vonja annak a figyelmét.

Lerombolt gát

A Möhne végül az utolsó két gép bombatalálatainak hatására átszakadt, Gibson pedig az Eder felé irányította a még robbanóeszközzel rendelkező repülőket. A támadás során végül ezt a gátat is sikeresen lerombolták. Az utolsó gát a Sorpe volt, amit ugyan szintén eltaláltak, de az előző kettővel ellentétben ez nem betonból, hanem földből készül, így a bomba nem tett benne komoly károkat.

Rövid életű siker

A hadművelet során 19 gépből 8-at elvesztettek, míg a 113 fős csapatból 53-an meghaltak és hárman hadifogságba kerültek. Ez 40%-os veszteséget jelent. Összesen 35 katonát tüntettek ki, köztük Gibson alezredest – őt a Viktória-kereszttel –. A RAF parancsnoksága viszont nem lehetett elégedett az eredménnyel, ugyanis nem folytatták a gátak elleni támadást.

Német oldalon ez több, mint 1600 – főként civil – áldozatot követelt, ebből közel 500 a Szovjetunióból idehurcolt munkaszolgálatos nő volt. A stratégiai célt nem sikerült elérni, ugyanis a britek arra számítottak, hogy Németország évekig nyögni fogja a károkat, de – meglepetésükre – a kárelhárítás gyors volt, és június 27-én már teljes kapacitással üzemelt mindkét erőmű.

A Chastise hadműveletnek köszönhető továbbá a nemzetközi hadijog azon kiegészítése, hogy olyan katonai akció nem hajtható végre, ami elsősorban a civil lakosságot fenyegeti. A genfi egyezmények egy kiegészítőcikkelye így tiltja a gátak, védőgátak, atomerőművek és más olyan objektumok támadását, amely olyan erőket szabadítana fel, ami a civil lakosság körében súlyos veszteségeket okozna.