Múlt-kor.hu

Barangolások Magyarország legszebb vasútvonalain

Barangolások Magyarország legszebb vasútvonalain

2021. december 10. 10:54 Fejes Antal

Ezúttal vasúti körutazásra invitáljuk olvasóinkat hazánk festői tájain. Felkeressük a királynék városát, a magyar Riviéra északi partját, barangolunk a Szalajka-völgyben és Gemenc ártéri erdőségeiben, végül a Széchenyi-hegyi Gyermekvasútnál zárjuk hazánk történelmi és természeti szépségeinek lajstromát, ahol azt is megtudhatjuk, mi köze van Tbiliszinek az egykori Úttörővasút építéséhez.

A királynék városától a magyar Riviéráig

A Győr–Veszprém vasútvonal Cuha-völgyi szakasza

A Győr–Veszprém vasútvonal a MÁV 11-es számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala, amely a Bakonyt szeli át. A Cuha-völgyi szakasz mostanra az ország egyik turisztikai célpontjává vált. A vasútvonal műszakilag is egyedülálló része a Porva-Csesznek és Vinye közti szakasz, amely három alagúton és két völgyhídon át halad keresztül, igazi „hegyivasút” élményt nyújtva.

A Győr–Veszprém vasútvonal egyik legfőbb előnye, hogy a bakonyi településeket bekapcsolja az ország vérkeringésébe, és korábban több évtizedig lehetővé tette a Bakonyban bányászott bauxit és mangánérc elszállítását a feldolgozótelepekre.

A Gubányi Károly-viadukt felett található obeliszk az 1896-os Vasútépítők Emlékműve, valamint ezen a vonalon található az egyetlen omlásvédővel ellátott alagút.

A vonal eredeti támfalait olasz hadifoglyok építették az első világháború alatt. A vasútvonal, amelyet kihasználatlanság címén többször meg akartak szüntetni, a Bakonyvasút Szövetség kezdeményezésére 2011-ben a Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakaszon műemléki védettséget kapott. 2013-ban a vasútvonal a Nemzeti Vagyon része lett.

A vasút igazi történelmi tájon halad át, így nem csak a természeti szépségekben gyönyörködhetnek az utazók, hanem egy történelmi utazás részesei is Veszprémtől, a királynék városától az első magyar püspökség székhelyéig, Győrig; és közben a vonal érinti Zircet és Pannonhalmát, a híres cisztercita és bencés apátságokat.

A vonal az ország legmeredekebb vasútvonala is egyben, hiszen néhol 20 ezrelékes emelkedők is találhatók. Ez helyenként „megkínozza” a vontatójárműveket és a személyzetet egyaránt.

Személyszállítás és kisvasút Szilvásváradon

Az Eger–Putnok-vasútvonal a MÁV 87-es számú vonala, amelynek teljes hossza 68 km. Szilvásvárad és Putnok között a személyszállítás 2009. december 13-ától „ideiglenesen” szünetel. Ez Magyarország egyik legromantikusabbnak számító hegyvidéki vasútja, alagutakkal, völgyhidakkal, szűk ívű pályaszakaszokkal.

Jelenleg zömmel az idegenforgalmi igényeket kiszolgálva működik az Eger-Szilvásvárad szakasz. Turisztikai főszezonban napi 4, szezonon kívül 2 vonatpár közekedik, az éves utasszám hozzávetőlegesen 27 000 fő. Az itteni látnivalók, a Szalajka-völgyi vízesés, az erdei vasút, a bélapátfalvi középkori templom, a világhírű ősrégészeti lelőhely Subalyuk-barlang, vagy az Állami Ménesbirtok Bemutató Telepe és a a közelmúltban épült Szilvásváradi Lovas Stadion vonzzák a turistákat.

A kisvasút a Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indul, a vonal hossza közel 5 km, a végállomás pedig a Gloriett-tisztás. A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. A harmincas években majdnem 30 km hosszú vonalon főleg az erdészetben kitermelt faanyag, és mészkő szállítására használták.

1966-tól a gőzmozdonyok helyét a dízelmozdonyok vették át. A hatvanas évek végétől az árufuvarozás egyre inkább háttérbe szorult, a turizmus fellendülésével pedig a személyforgalom vált meghatározóvá. Évente átlagosan 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények, ezzel a Lillafüredi Állami Erdei Vasút és a budapesti Gyermekvasút után a 3. legforgalmasab erdei vasútként tartják számon.

1999 októberében állt forgalomba a Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt.

Az Észak-Balaton egykori „dízelparadicsoma”

A Balaton északi partján fekszik a Székesfehérvár–Tapolca vasútvonal, a MÁV 29-es számú vonala. A munkálatok akkor kezdődtek, amikor a Balatoni Szövetség szervezésében 1906. július 22-én egy 3600 fős küldöttség kereste fel hintókkal és szekerekkel a kereskedelmi és a földművelésügyi minisztereket Budapesten, hogy ráirányítsák a figyelmet a vasút hiányára.

Az északi part települései 85 000 koronát gyűjtöttek össze a vasútépítésre, ebből 40 000 koronát egymaga Balatonfüred adott. Az akció eredményesen zárult, a Börgönd–Tapolca vasútvonal építéséről szóló 1907. évi XX. törvényt 1907. február 14-én hirdették ki. A földmunkák még ez év novemberében megkezdődtek, és a 114 km hosszú Börgönd–Tapolca fővonalon 1909. július 1-én megindult a forgalom. 1912-től egy rövid életű kezdeményezésként, Bécsből Győrön át közvetlen kocsi közlekedett Balatonfüredre.

A vonalat „dízelparadicsomnak” tartották, hiszen erre közlekedtek a legendás M61 Nohab mozdonyok, majd a helyüket az M62-es Szergejek és a M41-es Csörgők vették át. A Szabadbattyán–Balatonfüred vonalszakasz 2021-es villamosításával sokak szerint ez a szakasz „elveszítette a varázsát”.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Barangolások Magyarország legszebb vasútvonalain

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra