Múlt-kor.hu

Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált

Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált

2020. december 10. 08:36 Múlt-kor

Az ókori Egyiptom hadereje az Újbirodalom korában (Kr. e. 1550 – Kr. e. 1070) a korszak egyik legjobbjává fejlődött, ezt az eredményt azonban másoktól kölcsönzött fegyverzettechnikával érte el. Korai történelme során Egyiptom harcosai egyszerű kőfejű buzogányokkal, fém hegy nélküli fa lándzsákkal, valamint bárdokkal és egyszerű íjakból kilőtt nyilakkal védték meg a Nílus-menti birodalmat a núbiai és líbiai törzsektől. Miután azonban a Középbirodalom korának végén a Közel-Keletről (feltehetőleg a mai Szíria területéről) származó, igen rejtélyes hükszoszok átvették a hatalmat Egyiptom felett (a legújabb kutatások szerint annyira nem katonai hódítással, mint békés betelepüléssel) Kr. e. 1650 körül, lényegesen fejlettebb fegyverzetet is hoztak magukkal, mint például a harci szekeret, illetve a laminált íjat.

A bronzhegyű lándzsa és a pajzs

A második átmeneti kor néven ismert, az idegen uralom megalázó valóságával telt időszak során az egyiptomiak alaposan áttanulmányozhatták a hódítók fegyverzetét. Amikor I. Jahmesz (ur. Kr. e. 1550 – Kr. e. 1525) felszabadította és újraegyesítette Egyiptomot, az Újbirodalom első fáraójává vált.

Ebben az új aranykorban Egyiptom nagyfokú fejlesztéseket hajtott végre haderejében, fejlettebb fegyverzete és hatékony bürokráciája segítségével pedig a birodalom kiszélesítette határait, és meggazdagodott a hódoltatott népek által fizetett adókból. Az alábbiakban kilenc fegyver következik, amelyek lehetővé tették, hogy Egyiptom felülkerekedjen ellenségein.

Az egyiptomi haderőnek – számos más ókori sereghez hasonlóan – a gerincét a lándzsával felszerelt gyalogság adta. A bal kezükben fából készült pajzsot (ikem), jobbjukban bronzhegyű lándzsát (dzsa) tartó egyiptomi gyalogság szoros alakzatokban közelítette meg az ellenséget.

A lándzsa hossza lehetővé tette, hogy a katonák pajzsuk relatív biztonsága mögül döfjenek az ellenség felé, a bronz hegy pedig elég kemény volt ahhoz, hogy átszúrja a legtöbb korabeli bőrpáncélt.

Ami azonban ennél is fontosabb, hogy olcsón gyártható és pótolható fegyverről van szó. „Egy olyan korban, amikor a fém oly drága volt, az embernek csak egy kis bronzra volt szüksége a hegyén” – mondta el Paul Elliott történész és hagyományőrző, a Hadviselés az Újbirodalom Egyiptomában című könyv szerzője. „Újoncok százait lehetett velük felfegyverezni, tökéletesek voltak a korabeli hadviseléshez.”

A hükszoszok megérkezése előtt az egyiptomi lándzsák megerősítetlen fahegyekkel bírtak, amelyek hajlamosak voltak a törésre harc közben. A Szíriából érkezők megmutatták nekik, hogyan öntsenek egyszerű bronz hegyeket, amelyek üreges talpát csupán rá kellett húzni a fa nyélre.

Az egyiptomi pajzsok szintén egyszerűek voltak – három deszkadarab természetes ragasztóval, illetve állatbőrökkel eggyé erősítve –, azonban nem lebecsülendő védelemmé alakultak, amikor a szoros, a későbbi görög falanxra emlékeztető alakzat szinkronban alkalmazta őket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kilenc fegyver, amellyel az ókori Egyiptom világverő hatalommá vált

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra