Kézigránát és ejtőernyő – öt híres gépeltérítés a múlt századból
2016. március 30. 16:42 Múlt-kor
Kézigránát és whisky
A gépeltérítések melegágya a hetvenes évektől kezdve a Közel-Kelet térsége lett, mellyel a különböző palesztin mozgalmak elérték, hogy ügyüket széles körben megismerhessék. Azonban még a gépeltérítések aranykorának számító években is ritkaság volt az, hogy egyetlen napon négy gépet térítsenek el Nyugat-Európa fölött. 1970. szeptember 6-án egy Frankfurtból, egy Zürichből és két Amszterdamból induló utasszállítóra csapott le a Palesztinai Népi Felszabadítási Front.
Az izraeli El Al légitársaság Tel-Avivból felszállt, s útját menetrend szerint Amszterdamban megszakító A219-es járata New York-ba tartott, amikor a brit partok felett egy magukat házaspárnak kiadó férfi és nő − a hamis hondurasi útlevéllel felszálló nicaraguai Patrick Argüello és a palesztin Leila Khaled fegyvert rántott, majd kézigránátok felmutatásával igyekezett rávenni a pilótafülkében tartózkodókat, hogy nyissák ki az ajtót.
A pilóták nem engedtek az erőszaknak, s a gépet meredeken a mélybe irányították, mely következtében a terroristák elterültek a földön, a kézigránátok pedig kigurultak a kezeikből − bár ki voltak biztosítva, végül nem robbantak fel. Argüellót egy whisky-s üveggel fejbe vágták, mire az meglőtte az egyik utaskísérőt, akinek társai aztán négy golyót eresztettek a férfibe. Khaled-et élve sikerült elfogni. A repülőgép a londoni Heathrow-n kényszerleszállást hajtott végre.
A másik három gépeltérítés „sikeres” volt: áldozat nem volt, mindhárom utasszállítót felrobbantották, a túszokat pedig arra használták fel, hogy bebörtönzött palesztinokat szabadítsanak ki. Így lett néhány nappal később szabad Leila Khaled is.