Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Kettős gyilkosság többszörös kérdőjellel: a szarajevói merénylet rekonstruálása

Kettős gyilkosság többszörös kérdőjellel: a szarajevói merénylet rekonstruálása

2022. június 28. 15:00 Aknai Katalin , Molnár F. Tamás

Mit mond az orvostudomány?

A még aznap éjjel elvégzett boncolás a főherceg nyaka jobb oldalát ért lőtt sebből való elvérzésben állapította meg a halál okát. A lövedék szétszakította a nyaki gyűjtőeret, épen hagyta a nyaki verőeret, megsértette a légcső falát jobb oldalon, és a nyakcsigolyában állt meg. A főhercegnő azonnali halálát a nagy hasi erek kiterjedt roncsolásából való elvérzés okozta.

A 9mm-es fémköpenyes lövedéket épen távolították el a medencéből, ami azért érdekes, mert a magas csőtorkolati energiától hajtva az autó karosszériáján is deformitás nélkül haladt át. A bécsi hadtörténeti múzeumban ma is látható főhercegi kabáton a vérfoltból sejthetően a sérülés a bal oldalon lett volna. Ezt gondolhatták a helyszínen lévő orvosok is, mert mint látható, a segítség reményének hevében a kabát mellének bal oldalát vágták fel.

Ez a feltételezés és helyzet felelt is volna meg az újság illusztrációk, különösen Hazelton ábrázolta védelmező mozdulatnak. A bal hátsó ülésben ülő, jobbra előre elmozduló, magát a felesége elé vető férfi felsőteste és nyaka bal oldala kerülne ekkor a pisztolycső elé. A fekete fehér fotón azonban jól látszik, hogy a vérfolt lecsorgás révén jutott át bal oldalra jobb felől, ami megfelel a boncleletnek is. Mi több, a gallér alatt közvetlenül, jobb oldalon látszik a kicsiny bemeneti nyílás is. 

Rekonstrukció

Az ismert sérülések egyértelműen meghatározzák az áldozatok testhelyzetét. A főhercegnőt ülő helyzetben éri a lövés, a masszív vérzés és a hashártyareflex együtt okoznak azonnali halált. Következésképpen a valóságot az osztrák lap mutatta be legjobban olvasóinak. A főherceg nyakát jobb oldalon érő lövedék kizárja, hogy jobbra, a felesége felé, elé forduló helyzetben érte volna a lövedék. Ennél pontosabb helyzetleíráshoz csak az anatómiai közelítéssel juthatunk. Kulcskérdés, hogy milyen testhelyzetben lehet olyan lőcsatornát rekonstruálni, mely a nyaki ütőeret épen hagyja, a vénát roncsolja és a nyakcsigolyában végződik.

A hangszálat beidegző visszahágó ideg sem sérülhetett meg, mert a főherceg még szólt néhány érthető szót. A boncleírásból ismert bemeneti nyílás ismeretében ultrahang segítségével rekonstruáltuk azt a testhelyzetet, amelyben a három említett anatómiai képlet a boncleletben szereplő viszonyba hozható. Ez pedig az volt, ha a vizsgált személy nyaka balra, felfelé mozdul el.

Ha ehhez hozzávesszük az egyenruhán, épp a fémgallér pereme alatt lévő bemeneti nyílást, akkor egy kissé felemelkedő, a fejet hátrabillentő mozgás képét kapjuk. Az ülésből hátra és kifelé emelkedő, a fegyvertől menekülő test pozíciója ez.

Rekonstrukciónk szerint Gavrilo Princip körülbelül két méterre állt az éppen megálló autó mellett, a sofőrrel egy magasságban, amikor az első lövést leadta. A maroklőfegyverhez alig szokott, gyengén képzett, vékony testalkatú fiú a pillanat feszültségében (egyik vallomása szerint nem is nézett a célra) felemeli a pisztolyt és a hozzá legközelebbi alakra süti el, aki a hercegnő. A maroklőfegyverrel való képzés során ismert, nehezen korrigálható hiba, hogy a lövő kéz akaratlanul is belenyom a fegyverbe, lefelé húzva a lövést.

Az izgalom okozta sietség és a lőfegyver-kéz interakció erőinek eredője – e két tényező vélhetően együtt volt felelős a következményért –, hogy a lövés „korai”, a nyitott autó oldallemezén áthatolva a hercegnő alhasába fúródik. Gavrilo Princip a fegyver visszarúgásából és a hangból észleli az elsütés „korai” voltát. A félautomata pisztoly újratöltése alatt korrigál, azaz feljebb és az igazi célra, a tollbokrétás tábornoki kalpagot viselő főhercegre tüzel. Az első lövés véletlen találat, a második, a sikeresen végrehajtott korrekció után sikeres találat. Az első lövés egy biztosan halálos, a második még a mai feltételek mellett is csak pár percig hagyott volna, és akkor is csak mérsékelt esélyt a túlélésre.

A nyaki ütőér nem sérült, a légcsőmetszés pedig ekkor már ismert, bevett beavatkozás volt, a korban pusztító torokgyík (diftéria) okán. A nyaki véna ellátható lenne, legalábbis elvben. Mint tudjuk, nem így történt, mert a seben kívül semmi egyéb nem volt adott.   

A ránk hagyományozott vizuális emlékezetet történethamisítói szerepében látjuk. A feltárt, igazolt valóságnak az összképre, a következményekre nincs semmilyen hatása. Az utókor jelentős része a hősi pózra szeretne emlékezni, amit az áldozatok meg is érdemelnének. Amit kapunk, egy adalék a jellemrajzhoz, a mindannyiunkban meglévő menekülési ösztön felülemelkedésének bizonyítéka.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Kettős gyilkosság többszörös kérdőjellel: a szarajevói merénylet rekonstruálása

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra