Két éven át szükségállapotban tartotta Lengyelországot Jaruzelski tábornok

2023. május 25. 19:05 MTI

Jaruzelski a kommunista Lengyelországban a fegyveres erők főparancsnoka, védelmi miniszter, majd a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetője volt.

Ő vezette a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsát, amely 1981. december 13-án a szükségállapotot kihirdette, hogy elfojtsák a demokráciát követelő Szolidaritás független szakszervezet által ihletett országos tiltakozásokat. A szükségállapotot csak 1983-ban oldották fel.

Ő volt a lengyel ellenzékkel folytatott 1989-es kerekasztal-tárgyalások egyik kezdeményezője. Az 1989. június 4-i első részlegesen szabad parlamenti választások után köztársasági elnökké választották, ezt a tisztséget 1990. december 22-ig töltötte be, amikor hivatalba lépett a megválasztott új elnök, Lech Wałęsa. Jaruzelski ezt követően nyugdíjba vonult.

A volt lengyel elnök utolsó éveiben limfómában – a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos betegségben – szenvedett, és kemoterápiás kezelésben is részesült, ami komplikációkat okozott nála, a kórházban agyvérzést is kapott.

Jaruzelski ellen halálakor két per is folyt, az egyik az 1970. decemberi tengermelléki munkástüntetések véres leverése, a másik a szükségállapot bevezetése miatt. 2011-ben mindkét eljárást felfüggesztették a tábornok rossz egészségi állapota miatt.

A szükségállapot máig éles viták tárgya a történészek és a társadalom körében. Vannak, akik nem tudják megbocsátani neki a Szolidaritás szakszervezet betiltását és a szükségállapot mintegy 100 halálos áldozatát. Felmérések szerint azonban a lengyelek között még mindig többen vannak azok, akik indokoltnak tartják a szükségállapot bevezetését, mint az ellenkező véleményen lévők.

Védelmezői szerint Jaruzelski a szükségállapottal egy szovjet intervenciótól akarta megmenteni Lengyelországot, és azt is az ő érdemének tudják be, hogy a kerekasztal-tárgyalások életre hívásával ő volt a kezdeményezője az 1989-es rendszerváltozásnak Lengyelországban és egész Kelet-Európában.