Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: május • Nap: 13
Hónap: május • Nap: 13
17 találat
[1]
1301. május 13.
VIII. Bonifác pápa Károly Róbert támogatására pápai legátust küld Magyarországra
A küldöttség vezetője Miklós (Nicolaus Bocasinus de Tarvisio) bíboros ostiai és velletri püspök
[2]
1326. május 13.
Károly Róbert földet adományoz Zólyom városa számára
Doncs mester zólyomi ispán azzal a kéréssel fordult az uralkodóhoz, hogy Zólyom város közelében lévő földet adja a polgároknak. A terület azért vált lakatlanná, mert Csák Máté kegyetlenkedései következtében az ott élő udvarnokok elmenekültek. A király figyelembe vette az ispán igényét, mivel a város polgárai a legnehezebb időkben is kitartottak mellette, nem félve az üldöztetésektől és javaik kárától.
[3]
1458. május 13.
1458 III. Callixtus pápa felszólítja I. Mátyást, kössön békét III. Frigyes német-római császárral és IV. Kázmér lengyel királlyal, II. Mehmed fegyverszüneti ajánlatát pedig utasítsa vissza
[4]
1717. május 13.
Megszületett Mária Terézia
[5]
1779. május 13.
A tescheni békével lezárul a bajor örökösödési háború
A bajor örökösödési háború, mely 1778. július 5-én, a porosz és szász csapatok bajorországi bevonulásával kezdődött, lezárult a tescheni békével. A Wittelsbachok bajor ágának kihalásával II. József elérkezettnek látta az időt, hogy Bajorországot Ausztriához csatolja. II.(Nagy) Frigyes porosz király, aki félt a Habsburgok birodalmi túlsúlyától, szövetséget kötött a szászokkal, Mecklenburg-Schwerinnel és Pfalz-Zweibrückennel a Habsburgok ellen, hogy a jogos utódot, Károly Tódort a Wittelsbach-házi pfalzi választófejedelmet támogassák. A béke a pfalziak trónigényét erősítette meg.
[6]
1781. május 13.
Rendelet a zsidó kereskedelem újraengedélyezésére
II. József 1781. évi rendelete megszüntette azokat a kereskedelmi tilalmakat, amelyeket a század első felében III. Károly és Mária Terézia `európai mintára` hoztak a zsidók tevékenységének korlátozására. Engedélyezte, hogy - ha maguk művelik - paraszti telket béreljenek, fuvarozást vállalhassanak, sőt a céhekbe is beléphettek. Kardot is viselhetnek, de szakállukat le kell vágatniuk. (E rendelkezést 1783. április 28-án kivette a rendeletből.) Szerződéseket latinul, németül vagy magyarul köthetnek, az országban szokásos nyelveken kell tanítaniuk; látogathatják a magasabb iskolákat is. Kivéve a liturgikus könyveket, nem nyomtathatnak héber és `zsidó` (jiddis) nyelvű könyveket, mert ezeket a cenzúra nem tudja ellenőrizni. 1787-ben pedig német vezetéknév felvételére kötelezte a zsidókat. Az 1790. évi országgyűlés a zsidók helyzetének törvényi szabályozását is a kiküldött rendszeres bizottságokra bízta, így ez a reformkori országgyűlésekre halasztódott. Az 1840:XXIX. tc. engedélyezte ismét, hogy zsidók a szabad királyi városokban (kivéve a bányavárosokat) letelepedhessenek. Végül a szabadságharc utolsó napjaiban, 1849. július 28-án Szemere Bertalan javaslatára a Szegeden ülésező országgyűlés kimondta a zsidók egyenjogúsítását.
[7]
1832. május 13.
Meghal Georges de Cuvier
A 62 éves korában elhunyt francia természetkutató, Georges de Cuvier megalapítja az összehasonlító anatómia és a paleontológia (elmúlt földtörténeti korok élőlényeinek tana) tudományágait. Cuvier kövületekkel dolgozott, s azokat szisztematikusan csoportosította. 15 kötetes munkájában, „Az állatok birodalmá”-ban (1817-1849) először sorolta az állatokat négy osztályba: gerincesek, puhatestűek, szelvényesek és sugárállatkák; az egyes csoportokba felépítésük közös vonásai alapján sorolta be őket. Arra a következtetésre jutott, hogy az állat valamennyi része a test valamennyi többi részét meghatározza. Abból indult ki, hogy az állatfajok állandóak maradnak, nem változnak. A kövületes és a létező élőlények közötti különbségeket a katasztrófaelmélettel magyarázta, mely szerint a kihalt állatok és növények több világkatasztrófa során pusztultak el, s a fajok a pusztulás után újonnan és másként fejlődtek ki. Felfogása szerint a fajok tehát nem folyamatos fejlődésben jöttek létre; katasztrófaelmélete szemben áll Jean-Baptiste de Lamarck jövőbe mutató evolúciós elméletével.
[8]
1846. május 13.
Az Amerikai Egyesült Államok háborút hirdet Mexikó ellen
[9]
1871. május 13.
Meghal Daniel Francois Auber francia zeneszerző
Víg- és nagyoperáiban a könnyed és kecses francia stílus kialakítója Caen-ben született 1782. január 29-én született. A Scribe szövegére komponált A portici néma című nagyoperában már nagyobb vonalú drámai kifejezésre törekedett. A maga idején a francia zene koronázatlan királyaként ünnepelték, 1857-ben III. Napóleon udvari karmestere lett. Összesen 49 operát, számos dalművet, egy misét és néhány alkalmi kantátát is alkotott. A francia fővárosban érte a halál.
[10]
1885. május 13.
Törvényt hoznak az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjáról
[11]
1916. május 13.
Meghal Aléhem Sólem jiddis író
Perejaszlav-ban született 1859. március 2-án. Oroszországban vidéki tanító, majd három évig rabbi volt. Néhány éven át kiadta a Zsidó népkönyvtár című évkönyvet, hogy a gettózsidóságot olcsó olvasnivalóval lássa el. Élete utolsó esztendeit különböző gyógyhelyeken töltötte, majd az első világháború kitörése után Amerikába ment, s ott is halt meg. Igen termékeny író volt, 40 kötetnyi regényt, elbeszélést és színdarabot írt, amelyek főként a XIX. század végi oroszországi zsidóság életét mutatták be élénk színekkel, humorral és együttérzéssel. Hősei mindig kisemberek, akik szívósan, törhetetlen reménységgel járják végig az életet. Leghíresebb műve a Tóbiás, a tejesember, ebből készült a Hegedűs a háztetőn című világhírű musical. A gettósors elől Amerikába vándorló zsidó kalandos sorsát, megaláztatásait, félelmeit és csalódásait A Motl gyerek című befejezetlenül maradt regényében írta meg. Műveit 46 nyelvre fordították le, köztük magyarra is.
[12]
1943. május 13.
A központi hatalmak elveszítik földközi-tengeri állásaikat
Tunézia földjén megadja magát a Hans-Jürgen von Arnim tábornok vezette 5. páncéloshadsereg, amelyet azért hoztak létre, hogy a szövetségesek várható észak-afrikai partra szállását megakadályozza. A központi hatalmak végérvényesen elveszítik a fölközi-tengeri állásaikat. A szövetségesek 275 000 foglyot ejtenek, a fele német. A németek mintegy 600 katonát (túlnyomórészt szakembereket) tudtak gyorsnaszádokon Szicíliába menekíteni, a többiek fogságba kerültek. Benito Mussolini olasz miniszterelnök az előző este engedélyt adott a harc beszüntetésére. Az Afrika-hadtestnek főként az utánpótlási nehézségek okozták végzetét. Hiány volt lőszerből, felszerelésből és üzemanyagból, ezért alig voltak képesek átütő erejű akciókat végrehajtani. Rommel el-Alamein (1942. X. 13.) óta a háborút reménytelennek tartotta.
[13]
1961. május 13.
Meghal Gary Cooper amerikai színész
Frank James Cooper a Montana állambeli Helena-ban látta meg a napvilágot 1901. május 7-én. Nem készült filmes pályára, 1924-ben fejezte be a tanulmányait az Iowa-i Grinnel College-ban, ahol mezőgazdasági stúdiumokat folytatott. 1924-ben politikai karikatúrákat rajzolt Los Angelesben több lap számára. Statisztaként, lovas kaszkadőrként került kapcsolatba a stúdiók világával. Hamar rutint szerzett, és 1926-tól már a legkedveltebb mozisztárok közé tartozott. Főként vadnyugati és kalandfilmekben játszott, de vígjátékokban és drámákban is sikert aratott. Kitűnő karakterszínész volt, s számos filmsiker fűződik nevéhez Hemingway-művek filmadaptációjának főszereplőjeként. Legjellemzőbb vonása mindvégig a természetesség maradt. Hosszú, hanyag tartású alakja, félénk, lefegyverző mosolya mára a film mitológiájának szerves részévé vált. Ideál, az amerikai mentalitás bátor és vonzó megtestesítője volt. 1944-ben produkciós vállalatot alapított. Ismertebb filmjei: Búcsú a fegyverektől (1932), Ember a láthatáron (1940), York őrmester (1941), Akiért a harang szól (1943), Délidő (1952), Vera Cruz (1954), A meztelen penge (1961). Az Oscar-díjat háromszor kapta meg (1941, 1952, 1961).
[14]
1965. május 13.
Az NSZK és Izrael felveszi a diplomáciai kapcsolatokat
Megállapodnak a nagykövetek cseréjében. Ezzel egy további lépés történt a két állam közötti kapcsolatok normalizálása terén. Ez azonban zavarja az NSZK-nak az arab államokhoz való viszonyát. Algéria, Egyiptom, Irak, Jemen, Jordánia, Libanon, Szaúd-Arábia, Szíria és Szudán megszakítja az NSZK-val való kapcsolatait, csak Líbia, Tunézia és Marokkó tartja fenn a kapcsolatokat. Hogy elejét vegye a helyzet további kiéleződésének, az NSZK nem nyújt Izraelnek semmiféle fegyversegélyt, és nem biztosít számára privilegizált helyet a fejlesztési segítség keretében. Bonnban az első nagykövet Ásér Ben Nátán, az NSZK-t Tel Avivban Rolf Pauls képviseli.
[15]
1968. május 13.
Párizsban megkezdődnek a vietnami háborút lezáró béketárgyalások
[16]
1971. május 13.
Meghal Bányai János geológus
Kézdivásárhelyen született 1886. november 6-án. 1916-tól a székelykeresztúri tanítóképző tanára volt, majd 1931-től Székelyudvarhelyen tanított. Az 1920-as évek közepén meghívás alapján az Egyesült Államokban dolgozott, ahol a kaliforniai sós vizeket szakvéleményezte. Ő létesítette a Borvízkutató Intézetet. Számos expedíciót szervezett a Hargita kutatására. Székelyföld kiváló ismerőjeként tartották számon; cikkei Erdély földrajzi viszonyaival, Székelyföld geológiájával és hasznosítható ásványi kincseivel foglalkoztak. 1931-ben megalapította a Székelység című folyóiratot, amelyet 1944-ig szerkesztett.
[17]
1981. május 13.
Ali Agca merényletet követ el II. János Pál pápa ellen a Szent Péter téren
A római Szent Péter téren adott fogadás alkalmával II. János Pál pápát több pisztolylövéssel súlyosan megsebesítik. A merénylőt, a török Mehmet Ali Agcát letartóztatják és később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. A merénylet hátterét eleinte teljes homály fedi. Először az a verzió járja, hogy Agca jobboldali szélsőséges, egy radikális muzulmán szervezet tagja, amely el akarja távolítani a pápát. Később mind több jel arra utal, hogy a merénylet a bolgár titkosszolgálat megbízásából történt, s az volt a célja, hogy megrontsa a viszonyt Törökország és a NATO között. Egy másik verzió szerint a szovjet blokk akarta eltetetni az útból a harcos lengyel pápát.