Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: április  •  Nap: 15
19 találat
[1]

1405. április 15.

Zsigmond bővíti a kiváltságos települések polgárainak jogait

A királyi várak megfogyatkozásával megnőtt a fallal erődített, ún. szabad városok jelentősége a királyi hatalom szempontjából. Zsigmond ezért helyzetük erősítésére és számuk gyarapítására törekedett, hajlandó volt támogatni vezető rétegük, a kereskedő polgárság gazdasági céljait 1405-ben tanácskozásra hívta össze az összes, még királyi kézen levő kiváltságos település képviselőit, amire sem addig, sem azután nem volt példa. A gyűlés során egy sor gazdasági intézkedést hozott a szabad városok polgárai érdekében: felmentette őket a belföldi királyi vámok alól; érvénytelenítette velük szemben Buda árumegállító jogát; a külföldi posztókereskedőknek csak a nagybani árusítást engedélyezte; büntette azokat az itthoniakat, akik - ezt kijátszandó - külföldiekkel gazdasági társulást létesítettek. A szabad városok elnyerték a pallosjogot, ami addig csak egyes előkelő nemeseket illetett meg; felebbviteli bíróságuk végleg a tárnokmester törvényszéke (a tárnokszék) lett, ahol nem nemesek, hanem polgárok ítélkeztek. Ugyanezeket az előjogokat ígérte a király mindama mezővárosainak is, amelyek fallal veszik körül magukat. Zsigmond szándékai azonban nem módosíthattak az ország gazdasági adottságain: a városok száma már nem gyarapodott jelentősen, és sem gazdasági, sem politikai szerepük nem lett számottevő. Viszonylag legnagyobb súlya a későbbiekben a nyolc ún. tárnoki városnak volt (Buda, Pest, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Bártfa, Eperjes). Jelentősek voltak még az erdélyi szász közösség központjai (Nagyszeben, Brassó) és néhány bányaváros (Selmec-, Körmöc-, Besztercebánya).

[2]

1446. április 15.

Meghal Filippo Brunelleschi olasz mérnök

1421-től Firenzében a reneszánsz ízlés egyik első építész képviselője volt. A firenzei San Lorenzo sekrestyéje legjellemzőbb térkompozícióinak egyike. 1429-30 közé esett a Capella Pazzi építkezésének kezdete, amely a kora reneszánsz építészet egyik legszebb, legkiérleltebb belső tere. Utolsó nagy egyházi megbízatása a firenzei Sto Spirito építkezése volt. A világi építészet terén a Palazzo di Parte Guelfa és Palazzo Pazzi-Quaratesi mellett a legjelentősebb a firenzei Palazzo Pitti 1440 körül megkezdett épülete, amelynek befejezését már nem érhette meg. A gótika építési technikáját klasszikus építményekre alkalmazta, ezzel műszakilag újat alkotott. Először neki sikerült olyan hatalmas kupolát tető alá hoznia, amely nyolcszög alaprajzon emelkedik. Itt a karcsú, kettős héjú tartóbordák gótikus technikáját kombinálta a római módszerrel, mely a falszerkezetnek a halszálkás falazással ad nagyobb stabilitást. A kettős héjszerkezet miatt a kupola belülről tökéletes félgömbnek tűnik, míg kívülről csúcsosabb képet mutat.

[3]

1541. április 15.

Összeírják a magyar renegátokat a török seregben

Buda bevétele előtt néhány hónappal, 1541 áprilisában készült az a zsoldlista, amely a Magyarországra nyitott török `kapu`, a Galambóctól Eszékig húzódó határvonal 15 várának és 2 megerősített városának 5249 katonáját vette számba. Ennek az összlétszámnak (sok boszniai, szerémi, albán, belgrádi stb. utónevűn kívül) 18%-át renegát (keresztény hitről az iszlámra áttért) az ún. Abdullah-fiak, 37%-át keresztény szerbek (rácok) tették ki. Az állománynak tehát több mint felét, legkevesebb 55%-át a Balkán népei adták. A balkáni származású katonák a garnizonok kevesebbre becsült alakulataiban, a gyalogos azabok és a lovas martalócok között szolgáltak (az utóbbiak testülete nagyobbrészt keresztényekből állt), de bőven jutott belőlük a tüzérek és a várak iparosai közé is. Ha egy adott várban az állomány nagyobb részét e gyengébb alakulatok alkották, a balkáni részesedés még magasabbra szökött.

[4]

1690. április 15.

Meghal Fogarason I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem

[5]

1765. április 15.

Meghal Lomonoszov

Mihail Vasziljevics Lomonoszov (született 1711. XI. 19.) orosz tudós és költő 52 éves korában meghal Szentpétervárott. Alapvető matematikai és természettudományos művei mellett számos idill, tragédia és óda szerzője. 1755-ben megjelent nyelvtanával az egységes orosz irodalmi nyelv megalapozója. Természettudományos kutatásai során Lomonoszovot elsősorban a kémia fizikai és matematikai alapjai érdekelték. Ezenkívül többek között földrajzzal, geológiával, meteorológiával és csillagászattal is foglalkozott. A tudós nevét ma a moszkvai Lomonoszov Egyetem őrzi.

[6]

1836. április 15.

Meghal Dukai Takách Judit írónő

Az első magyar írónők egyike Dukán született 1795. augusztus 9-én. Malvina néven írt versei folyóiratokban, illetőleg kéziratos formában maradtak fenn. Művei megjelentek az Erdélyi Múzeum és az Auróra című újságokban. Korának számos kiváló költőjével, írójával levelezett. Berzsenyi verses episztolát írt hozzá és felhívta rá Kazinczy figyelmét. 1817-ben Festetics György meghívására részt vett a keszthelyi helikon ünnepségeken. Akkori versei főként klasszikus mértékű ódák és elégiák. Elsők között írt gyermekeknek szóló műveket.

[7]

1849. április 15.

Lemond Mészáros Lázár hadügyminiszter

[8]

1881. április 15.

Oroszországban kivégzik a narodnyikokat

Andrej Zseljabov, Szofia Perovszkaja, Nyikolaj Kibalcsics, Szpiridon Mihajlov és Nyikolaj Riszakov népi forradalmárok, a Népakarat nevű narodnyik szervezet vezető tagjai, akik a politikai rendszer megváltozásáért harcoltak és jelentős szerepet játszottak II. Sándor cár 1881. március 1-jei meggyilkolásában.

[9]

1901. április 15.

Meghal Vaclav Brozek cseh festő

A prágai és a drezdai akadémia növendéke volt. Karl Piloty műtermében dolgozott, majd 1876-ban Párizsban telepedett le, ahol Munkácsy Mihállyal is közeli kapcsolatban állt. 1893-tól a prágai művészeti akadémián tanított. Portrékat, életképeket, s a historizmus szellemében nagyméretű történelmi képeket festett (Husz János elítélése a konstanzi zsinaton, Podjebrád György megválasztása, Rudolf császár alkimistái körében).

[10]

1912. április 15.

Jéghegynek ütközik és elsüllyed a Titanic

Kereken 150 kilométerrel Új-Foundland partjaitól, 2 óra 20 perckor elsüllyed a Titanic nevű brit luxushajó, miután 23 óra 40 perckor az elsüllyedhetetlennek kikiáltott tengerjáró jéghegynek ütközött. A polgári hajózás mind ez idáig legnagyobb katasztrófája 1503 utas és hajóalkalmazott életét követeli. A Southamptonból New Yorkba tartó Titanicnak ez volt az első útja és április 16-án reggel kellett volna úti céljához érkeznie. Bár a jégveszélyre többször is figyelmeztették, a 46328 BRT (bruttóregisztertonna) súlyú hajó szinte végig 25 csomó (46,5 km⁄h) sebességgel haladt: a dupla hajófenékben és egyéb biztonsági berendezésekben bízva a hajó kapitánya a nyári útvonalat választotta, melyet a többi Észak-Amerikába tartó hajó a jégveszély miatt került el. A jégheggyel való ütközés során a hajó törzse mintegy 100 méter hosszan szakad fel. A hajó elhagyására felszólító parancs után kaotikus jelenetek játszódtak le: a fedélzeten tartózkodó 2206 embernek csak 1178 férőhely van a mentőcsónakokban. A londoni Lloyd brit biztosítótársaság kereken 58 millió márkát fizet ki a hajó elsüllyedése miatt. A szerencsétlenség során több amerikai pénzmágnás is életét vesztette.

[11]

1919. április 15.

Szeged francia kormányzója a várost megszállt területté nyilvánítja

[12]

1980. április 15.

Meghal Jean-Paul Sartre

Az egzisztencializmus elméletében, amelyet Jean-Paul Sartre, a 74 éves korában elhunyt francia filozófus és író fejlesztett ki, a szabadság fogalma áll a középpontban. Az életbe `belevetett` ember rá van szorítva arra, hogy ezt `megtervezze`, hogy elkötelezés révén megvalósítsa magát. Sartre összekötötte az egzisztencializmust a marxizmussal és a pszichoanalízissel, például `Marxizmus és egzisztencializmus` (1960) című esszéjében, és Gustave Flaubert-ről írt kimerítő életrajzában (1971). Sartre az elkötelezett irodalom híve volt.

[13]

1983. április 15.

Meghal Illyés Gyula

Meghalt Illyés Gyula. Az 1930-as években egyik kezdeményezője volt a népi írómozgalomnak. Írásaiban a legsúlyosabb társadalmi gondok foglalkoztatták. 1945 után több alkotásában a nagy történelmi újrakezdést mutatta be. Az 1950-es években ritkán szólalt meg, 1956 után viszont folyamatos az irodalmi-közéleti jelenléte. A szocialista eszmékért lelkesülő, fiatal diák, a Párizst megjárt avantgárd költő, a falukutató, a folyóirat-szerkesztő, a népben-nemzetben gondolkodó író mindig ugyanazt a meggyőződést vallotta. `Áruló lennék, ha csak író akarok lenni.`

[14]

1986. április 15.

Tripolit bombázza az USA

Az Egyesült Államok 33 bombázóval éjszakai támadást intéz Tripoli és Bengázi líbiai városok ellen. 100 személy, – túlnyomórészt civilek – életüket vesztik, és több százan sebesülnek meg. A bombázás a csúcspontja a Ronald Reagan amerikai elnök által január óta Líbia ellen foganatosított intézkedéseknek: Reagan a líbiai forradalom vezérét, Moammer Kadhafit teszi felelőssé számos véres terrortámadásért, például az 1985. december 27-én a bécsi és a római repülőtéren végrehajtott akciókért. Az Egyesült Államok ezért már január 7-én totális gazdasági bojkottot rendelt el. Március 24-én aztán a líbiai partok előtt folytatott amerikai hadgyakorlat során a Szidra-öbölben harci cselekményekre kerül sor Líbia és az Egyesült Államok között. Míg a Líbiára mért csapás az Egyesült Államokban széles körű helyeslésre talál, az arab világ és a Szovjetunió reakciója élesen elutasító. Az Egyesült Államok szövetségesei is tartózkodó álláspontot foglalnak el. Csak Nagy-Britannia, Kanada és Izrael helyesli a támadást, az Egyesült Államok legsúlyosabb katonai akcióját a vietnami háború óta.

[15]

1989. április 15.

Létrejönnek a reformkörök

Az MSZMP 1988. május 20-22-én tartott országos értekezlete kimondotta a platform szabadságát. Az ezt követően megalakuló reformkörök nyíltan vitatták a kialakult politikai struktúrát, megkérdőjelezték a párt vezetőszerepét. Követelték a többpártrendszer bevezetését és a piacgazdaságra való áttérést. Követelték a rendkívüli pártkongresszus összehívását 1989-ben. Április 15-én `Reformműhely` címmel Kecskeméten országos tanácskozást tartottak, s felvették az állampárt szétszakításának szükségességét.

[16]

1990. április 15.

Meghal Greta Garbo

Eredetileg bolti elárusítónő volt Svédországban, és Greta Lovisa Gustafssonnak hívták. Színésznőként a Gösta Berling című divatos Lagerlöf-regény adaptációjában aratott sikert 1925-ben, mindössze húszévesen, majd Németországba, s onnan Amerikába ment. A Garbó nevet művésznévként használta, s egy magas nyakú pulóverfélére ruházta át, amely rendkívül előnyösen emelte ki arcának tiszta szépségét. Különösen az európai közönség rajongott Greta Garbóért, lett légyen az általa játszott történet olyan romantikus, mint a `Walewska grófnő`, vagy olyan ironikus, mint a `Ninocska` (az előzőben, mint Napóleon lengyel szerelmét, az utóbbiban a Párizsba küldött zord szovjet kémnőt alakította). Rajongói az `isteni` jelzőt ragasztották rá, mert valóban távoli, elérhetetlen megközelíthetetlen volt; a filmvilág pletykái számára is. Harminchat évesen felhagyott a filmezéssel, és elvonul a világtól; barátnőjével élt egyedül, rejtőzve a fotóriporterek elől. Talán azt akarta, hogy az utókor emlékezetében csak ifjonti szépsége maradjon meg.

[17]

1991. április 15.

Meghal Onódi Béla festő

A magyar fővárosban született 1900. augusztus 15-én. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede és Réti István növendéke volt. Tanulmányai befejezése után hosszabb időt töltött a nagybányai művésztelepen. Első kiállítását 1920-ban rendezte a Műcsarnokban. 1921-ben Amerikába ment, ahol az Academie of Fine Arts-on folytatta művészi tanulmányait, majd a The North American című grafikai újság szerkesztője volt. 1925-ben Párizsban az Académie Colarosse-t látogatta, majd ismét Amerikába vitt az útja. Hazatérte után Szentendrén telepedett le, 1927-ben lett tagja a Szentendrei Festők Társaságának, egyik alapítója volt a szentendrei művésztelepnek. 1926-ban, 1959-ben és 1965-ben gyűjteményes kiállítást rendezett Szentendrén, emellett a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban rendszeresen szerepeltek a művei. Naturalisztikus előadású csendéleteket, tájképeket festett, a tájat finom líraisággal, de mély átérzéssel bemutatva. Képeinek motívumait Szentendre utcáit, a Duna-partot járva kutatta fel. A Magyar Nemzeti Galéria több művét őrzi.

[18]

1996. április 15.

Meghal Sztavrosz Niarkhosz görög üzletember

1909. július 3-án, három héttel azután látta meg a napvilágot, hogy az Egyesült Államokból kivándorolt szülei visszatértek Görögországba. Az amerikai állampolgárságot megszerzett család a New York állambeli Buffalóban lévő áruházak révén kisebbfajta vagyont gyűjtött össze. Az athéni egyetem jogi karának elvégzése után a fiatal Niarkhosz először anyja családjának malomipari cégéhez szerződött, ahol nagybátyját rábeszélte bútorszállító teherhajók vásárlására. Saját vállalkozását 1939-ben hozta létre egyetlen hajóval, amelyhez rövidesen újabbakat vásárolt. A II. világháború idején a görög haditengerészetnél korvettkapitányként szolgáló üzletember teljes flottáját a szövetségesek rendelkezésére bocsátotta. A háború után üzleti kapcsolatait még biztosabb alapokra helyezte, 1947-ben elvette feleségül a világ akkori legnagyobb magánflottáját birtokló görög hajómágnás, Sztavrosz Livanosz fiatalabb lányát, Eugenie-t. Alig egy évvel előbb nősült be ebbe a családba Arisztotelész Onasszisz is, akivel azonban sógorként is üzleti ellenfelek maradtak. Rivalizálásuk egyik példája, hogy 1969-ben szinte Onasszisszal egy időben nősült újból, s ő is amerikai nőt vett feleségül: egy Ford lányt. Az 1950-es évek derekára már világelső lett 60 hajóból álló flottájával. Megérezve az olajban rejlő hatalmas üzletet 1956-ban bocsátotta útjára az akkor legnagyobb kapacitásúnak számító, 47 ezer tonnás tankerét, amelyet egyre nagyobbak követtek. Cége fénykorában 80 tankhajóval rendelkezett, amelyekből halála idejére `csak` 27 maradt. Vagyonát így is öt milliárd dollárra becsülték. Egyébként ötször nősült, de mind az öt gyermeke ugyanabból a házasságból származik.

[19]

2002. április 15.

Az Európai Bizottság közzéteszi jelentéseit a tagjelölt országok gazdasági helyzetéről.

A dokumentum szerint a magyar gazdaság helyzete stabil, és a növekedés jó eséllyel gyorsulni fog, de a gyengülő exportkereslet és a növekvő állami költekezés által hajtott belső fogyasztás kockázatokkal jár.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra