Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: február • Nap: 16
Hónap: február • Nap: 16
13 találat
[1]
1433. február 16.
IV. Jenő pápa a bázeli zsinat folytatására buzdít
IV. Jenő pápa hozzájárult, hogy a bázeli zsinat folytassa munkáját, és maga helyett négy bíborost küldött a városba. A zsinatot 1431. július 23-án nyitották meg, azonban az egyháziak nagyon lassan gyültek össze. Az első szakasz főként a huszitákkal való megegyezésre törekedett.
[2]
1573. február 16.
Bevezetik a korszerű bányarendtartást
Magyarországon a bányászatot a 16. század közepéig a földesúri bányaszabadságot biztosító 1492:XXX. tc. és a bányavárosok helyi privilégiumai, bányajogai szabályozták. I. Ferdinánd 1548-ban elhatározta, hogy osztrák és cseh tartományai mintájára itt is egységesíti a bányajogot a bányászati felségjog elve alapján. Az országos bányarendtartás 1550-re elkészült, de a bányavárosok csak 1573-ban járultak hozzá kihirdetéséhez, amikor I. Miksa "Magyarázatok" címen függelékként hozzácsatolta az egyes bányavárosok helyi bányajogának kivonatait. A Miksa-féle bányarendtartásból nem lett törvény, de a bányabíróságok, mint magánjogukat a gyakorlatban érvényre juttatták. Először csak az alsó-magyarországi bányavárosokban, majd fokozatosan másutt is. Erdélyben csak a 18. században vezették be. 1854-ig volt érvényben.
[3]
1605. február 16.
Bocskai kiáltványban biztosítja a közszékelyek szabadságjogainak helyreállítását
[4]
1687. február 16.
Caraffa tábornagy megkezdi az összesküvők letartóztatását
Thököly kurucai 1685 végére minden erősségüket elvesztették, majd 1686-ban Erdélyből is kiűzték a fejedelmet Apafi csapatai. Végül a törökök fogták le, s hurcolták el. Thököly Imre hitvese, Zrínyi Ilona és várnépe azonban még 1687 elején is dacolt a császáriakkal, a szinte bevehetetlen Munkács várába zárkózva. Gróf Antonio Caraffa tábornagy, a felső-magyarországi csapatok főparancsnoka ekkor egy általa kiagyalt összeesküvésről `tájékoztatta` az uralkodót, hogy jogalapot teremtsen a Thökölyvel rokonszenvező felső-magyarországi nemesek és polgárok perbe fogásához, s egyúttal megfélemlítse a várbelieket meg a velük titkos kapcsolatot teremtő, levelező környékbelieket. I. Lipót császár engedélyével február 16-án megkezdte a letartóztatásokat, amelyek májusig elhúzódtak, miközben március 5-én és 22-én a saját elnökletével működő, németekből és magyarokból álló, tizenkét tagú törvényszék Eperjesen huszonegy halálos ítéletet hozott; ketten a tortúra során szenvedtek ki. Három szolgarendű kivételével Zólyom, Sáros és Abaúj megyei protestáns vallású nemesek, illetve vagyonos eperjesi és kassai polgárok voltak a tábornok áldozatai. Az ítéleteket Eperjes piacán hajtották végre. A további letartóztatásoknak és kivégzéseknek az októberben összehívott pozsonyi országgyűlés vetett véget. A király november 3-án elrendelte a rendkívüli bíróság feloszlatását. Zrínyi Ilona végül 1688 januárjában fogadta el a császár békefeltételeit, s átadta Munkácsot. A kivégzett Zrínyi Péter lánya, I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre felesége, a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc anyja, a férje mellett jóban-rosszban hősiesen kitartó asszony szimbólumává vált.
[5]
1811. február 16.
Megszületett Wenckheim Béla
A család őse, Wenck Dániel 1559-ben kapott címeres levelet. A birodalmi nemesség, az osztrák örökös lovagi rang megszerzése után Wenckheim József (1733-1803) és öccse, Xavér Ferenc (1736-1794) az osztrák bárói méltóságot nyerte el a család számára. Wenckheim Béla Pesten született, 16 évesen már elvégezte a jogot, 19 éves korára ügyvédi oklevelét is kézhez vehette. Már harmincéves korában Békés vármegye alispánja, majd 1848-ban főispánja, illetve István nádor udvarmestere lett. A szabadságharc leverése után külföldre menekült, de az amnesztia után hazatért. Megalakulásától 1869 októberéig az Andrássy-kormány belügyminisztere, majd az `átmeneti` kormányokban a király személye körüli miniszter volt. A Deák-párt és a balközép fuziója után csak néhány hónapra, 1875 márciustól októberig vállalta a miniszterelnökséget. Kormányában két későbbi miniszterelnök, Tisza Kálmán és Széll Kálmán is helyet kapott. Az 1875. évi országgyűlési választásokon a Szabadelvű Párt földindulásszerű győzelmet aratott, és Tisza Kálmán alakított kormányt. Ebben a kabinetben a volt miniszterelnök ismét a király személye körüli miniszter lett. 1879. július 7-én halt meg Budapesten,
[6]
1816. február 16.
Szentpétervárott fiatal gárdatisztek Honmentő Szövetség néven titkos szervezetet hoznak létre
Szentpétervárott fiatal gárdatisztek Honmentő Szövetség néven titkos szervezetet hoznak létre azzal a céllal, hogy harcoljanak a jobbágyfelszabadításért és az alkotmányos monarchia bevezetéséért. A tisztek vezetője, Alekszander Muravjov az ország politikai és szociális problémáit az 1789-es francia forradalom szellemében kívánja orvosolni. A szabadkőműves páholyok mintájára szervezett titkos társaság a XVIII. századi spontán lázadásoktól elsősorban abban különbözött, hogy benne a nemesség "államalkotó" rétegének tagjai először fogalmaztak meg radikális nézeteket az I. Miklós cár birodalmában tapasztalható szociális és politikai stagnálás meghaladására. A szövetség az 1825. XII. 14-én kirobbanó felkelés szervezői, az ún. dekabristák mérséklet szárnyát alkotja majd. Az Oroszországban is felbukkanó forradalmi gondolatok ellenére csupán a birodalom perifériáján kerül sor néhány reform bevezetésére. Így rendelik el 1816-1819 között a balti tartományokban - Észtországban, Livóniában és Kurlandban - a jobbágyfelszabadítást. Összesen 416 000 jobbágy és hozzátartozói nyerik vissza személyi szabadságukat.
[7]
1826. február 16.
Megalakul a Matica Srpska
A Matica Srpska (Szerb Anyácska), a szerbek legrégibb irodalmi-tudományos és kulturális-művelődési egyesülete Pesten alakult meg. Életre hívását az tette szükségessé, hogy a Bécsben megjelenő szerb folyóirat, a Serbskij Letopis (Szerb Évkönyv) című folyóirat kiadása egyre nagyobb nehézségekbe ütközött. A szerkesztő Djordje Magarasevics a magyar városba telepítette át a lapot, de szüksége volt egy háttér-egyesületre is, így alakult meg a Matica. Az egyesületet létrehozó alapítvány tagjai 100-100 forinttal járultak hozzá a szervezéshez. Később a Letopis újvidéki szerkesztősége is Budapestre költözött, s az akkori szerkesztő, Teodor Pavlovics részt vett az első szerb nyelvű hetilap készítésében is. Akkoriban sok gazdag szerb kereskedő és birtokos élt Pest-Budán, s erősen támogatták az egyesületet. Egy Atanackovics nevű polgár a Maticára hagyta 800 kötetes könyvtárát, majd Tököly-Popovics Száva görögkeleti szerb nevelőintézetet alapított. A Tökölyánum és a Matica együttműködése révén a világ akkor legnagyobb szerb könyvtára jött létre, számos unikális példánnyal. 1838-48 között a Matica Pest egyik leggazdagabb intézménye volt, s a szerb megújhodás fellegvárává vált. A szabadságharc után a pesti szerb értelmiség szétszóródott, a Matica is Újvidékre költözött 1864-ben és azóta is ott tevékenykedik. Az általa kiadott Letopist ma a világ egyik legrégibb folyóiratának tartják. A szervezet maga köré gyűjtötte az írókat, pályázatokat írt ki és díjakat osztott. A Matica Srpska mintájára több szláv nép is megalakította a maga Maticáját.
[8]
1826. február 16.
Megszületett Josef Viktor von Scheffel, német író
Münchenben, Berlinben és Heidelbergben jogot tanult, majd állami szolgálatba lépett. Olaszországi utak után kapcsolatba került a müncheni költő-körrel, majd szakított az állami szolgálattal, s attól fogva vándoréletet élt. Irodalmi sikereiért jutalmul 1876-ban nemesi rangra emelték. Rokonszenvezett a Vormärz forradalmi áramlat liberális eszméivel. 1849 után rezignálttá vált. Lírájának sokáig élő darabjai az eleven, friss, énekelhető diák-dalok a Gaudeamus kötetben jelentek meg 1868-ban. Szentimentális, romantikus-hazafias regényei, bordalai igen népszerűek voltak, s a II. világháborúig az egyik legolvasottabb szerzővé avatták. A säekkingeni trombitás című romantizáló, historizáló elbeszélő költeménye, mely egy ifjú vándorlásáról és szerelméről szólt, 1921-ig 322 kiadást ért meg. Az Ekkehard. Történet a X. századból című művében a nevezetes szentgalleni szerzetes kalandjain keresztül a dicső német múltat elevenítette fel. Ezzel magyarázható, hogy ez a könyve 1943-ig több mint 300 kiadásban jelent meg.
[9]
1831. február 16.
Megszületett Nyikolaj Leszkov orosz író
Nyikolaj Szemjonovics Leszkov Gorohovo-ban született. Tanulmányait félbehagyva 1847-ben Orjolban tisztviselő lett. 1849-ben Kijevbe költözött, ahol egyetemi előadásokat hallgatott. 1857-től beutazta egész Oroszországot, kereskedelemmel, parasztok áttelepítésével foglalkozott. Nagy hatással volt életművére az orosz népi vallásosság. 1861-ben Szentpéterváron telepedett le. Az orosz lélek avatott ismerője és hiteles megjelenítője volt. Életművének esztétikai értékei alapján a legkiválóbb orosz írók közé tartozik. Regényeiben ő maga is jelen van, mint aki maga megélte, vagy mint aki elsőkézből hallotta az eseményeket. Jó ideig - műveiben is - szembehelyezkedett a forradalmárokkal, s ezért később mellőzték művei közlését. Legismertebb alkotása a Kisvárosi Lady Machbeth, amely a bűn és bűnhődés témáját dolgozta fel; Sosztakovics operát komponált belőle. (Írói álneve: M. Sztebnyickij) 1895. március 5-én halt meg Szentpétervárott.
[10]
1918. február 16.
Vilniusban kikiáltják a független litván államot
A litván nép kialakulása a törzsi viszonyok és a keleti-balti egység felbomlásával, a lettek és a litvánok elkülönülésével az V-VI. században kezdődött. A litván államot Mindaugas nagyfejedelem (1200-1263) szervezte meg, aki 1251-ben keresztény hitre tért, és 1253-ban királlyá koronázta a pápa. A kereszténységet II. Jagelló Ulászló vezette be, aki 1386-ban lett lengyel király és Litvánia nagyhercege. A középkori Litván Nagyfejedelemség a XIV-XV. században európai nagyhatalom lett, fehérorosz és ukrán területeket is meghódított. Perszonálunióra lépett Lengyelországgal, összekapcsolódásukat az 1569-es Lublini Unió tetőzte be. Lengyelország 1795-ös harmadik felosztásakor Litvánia nagyobb része, 1815-ben egésze Oroszországhoz került. Az orosz gyarmatosítás több mint száz éve után 1918. február 16-án a németek által megszállt Vilniusban kikiáltották a független litván államot. Ennek területéből Vilniust és környékét Lengyelország 1920-ban megszállta, 1922-ben annektálta. Litvániát 1940-ben - a németekkel történt titkos megállapodás alapján - a Szovjetunióhoz csatolták. A nemzeti törekvéseket képviselő Litván Mozgalom az Átalakítás Támogatására (Sajudis) nevű népfrontos szervezet elsöprő győzelmet aratott az 1989. évi márciusi szovjet, majd az 1990. évi február-márciusi litván parlamenti választásokon. 1990. március 11-én a Litván Legfelsőbb Tanács elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, majd a szovjet állam 1991. szeptember 6-án elismerte Litvánia függetlenségét.
[11]
1933. február 16.
Végleg kialakul a kisantant szervezete
A genfi tanácskozás során E. Benes csehszlovák miniszterelnök javaslatára állandó tanácsot hoztak létre a kisantant államok külpolitikájának összehangolására. Az itt megkötött szervezeti szerződés értelmében felállítják a Gazdasági Tanácsot is.
[12]
1937. február 16.
Szabadalmaztatják a nejlont
Az amerikai W. H. Carothers szabadalmat kap a szintetikus anyagok ősének, a nejlonnak a gyártására.
[13]
1989. február 16.
Ismét megalakul az MSZDP
A Fáklya Klubban tartotta bemutatkozó nagygyűlését a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely január 9-én újította fel tevékenységét, Öt hét alatt több ezer taggal kb. 100 alapszervezetet hozott létre az országban. A nagygyűlésen Révész András elnök beszélt a százéves párt hagyományairól. További témák: a sztrájktörvény, a szakszervezetek és az MSZDP lehetséges együttműködési formái.