Bizarr adók a történelemből

[2022.08.17. 11:12] Történelmi Magazin

Az elmúlt évszázadokban számos meghökkentő adót vetettek már ki az egyes államok törvényhozói. Legtöbbször az volt a céljuk, hogy az államkassza bevételeit gyarapítsák, ám olyanra is volt példa, hogy a közösséghez tartozás érzését, a bátortalanság megvallását, egy embertelen hierarchia megerősítését kívánták elérni, vagy éppen a nyugatosítás érdekében így próbálták rákényszeríteni az alattvalókat egy régi hagyomány elhagyására. A különös, olykor undorító, erkölcstelen vagy éppen könyörtelen adók nem egy esetben halálos áldozatokkal is jártak.

Alba hercegnő mesés élete

[2022.08.17. 11:11] Történelmi Magazin

Arról volt híres, hogy… híres. A XX. század egyik leggazdagabb spanyol asszonyának vagyonát több milliárd euróra becsülték. Minden lépését riporterek hada kísérte: volt is miről tudósítaniuk, hiszen Alba hercegnő nagy kanállal habzsolta az élvezeteket. A szó szoros és átvitt értelmében is igen gazdag élete volt, mulatságos módon gyakran beszélt arról, hogy csak leírásokból ismeri a bankjegyeket, hiszen készpénzre sohasem volt szüksége.

Gustave Courbet, a provokatőr

[2022.08.17. 11:10] Történelmi Magazin

A XIX. század a kiállítások évszázada volt: a különféle seregszemlék már nemcsak a művészek bemutatkozásának, hanem a világ megismerésének is helyszínt biztosítottak. 1851-ben Londonban rendezték meg az első világkiállítást, ahol az erre az alkalomra felépített hatalmas fém- és üvegcsarnokban helyet kapott „mindaz, amit az emberiség teremteni és termelni tud”. Ebben a közegben a képzőművészetnek komoly vetélytársai akadtak: diorámák, körképek és panoptikumok, amelyek egyre inkább elmosták a határt a művészet és a vásári látványosság között. Nehezítette az érvényesülést a hatalmas túlkínálat és az emberek egyre emelkedő ingerküszöbe is. A festők és szobrászok már nem a megrendelők, hanem az ismeretlen sokaság ítéletének kitéve dolgoztak. Az agresszív gúnyolódás és a lelkes éljenzés között ingadozó látogatói reakciók irányítására új stratégiák kidolgozása vált szükségessé. Például meg kellett találni az utat a médiába. Az új kihívásokra próbált válaszokat találni egész életében a század egyik legnagyobb kiállítási botrányhőse, Gustave Courbet.

Az első napok a felszabadult Bergen-Belsenben

[2022.08.17. 11:09] Történelmi Magazin

A lázas beteg W. Malvina 1945. április 15-én minden erejét összeszedve vánszorgott ki a bergen-belseni koncentrációs tábor egyik barakkjából. Éppen a latrinán volt, amikor meghallotta a háta mögül az angol dzsipek dübörgését, ekkor eszmélt rá, hogy felszabadultak. A több mint ötven évvel később készült életútinterjúban felidézett jelenet rezignáltsága egészen más hangulatot sugall a hősként ünnepelt, felszabadító katonák körül ujjongó deportáltakat ábrázoló felvételekhez képest. Malvina rosszabb állapotban lévő társai fel sem fogták, mi történt, mások tífuszos hallucinációra gyanakodtak. A tízezrek súlyos testi és mentális leromlását azok az embertelen tábori körülmények okozták, amelyek április 16-án, de a következő napokban sem sokat változtak. A felszabadulás másnapja a bergen-belseni koncentrációs táborban sokak számára egyáltalán nem jelentette sem az önfeledt boldogságot, mi több az életben maradást sem.

Régi budai szüretek

[2022.08.17. 11:07] Történelmi Magazin

Ha manapság végigtekint az ember a budai lankákon, nehezen tudja beleélni magát abba a világba, amikor a tájat Promontortól Óbudáig szőlő borította. Pedig nem volt az olyan régen: csak az 1880-as évek közepéig kell visszamennünk. Addig így volt. Ha még régebbre nyúlunk, eljutunk a Sirmiumban (ma a vajdasági Szávaszentdemeter) született Marcus Aurelius Probus római császárig, akinek a szó szoros értelmében a leggyümölcsözőbb intézkedése az volt, hogy meghonosította a szőlőtermesztést Pannonia provinciában.

Amerika a terroristák célkeresztjében

[2022.08.17. 11:03] Történelmi Magazin

2001. szeptember 11-én a New Yorki-i World Trade Centert, illetve a Washington melletti Pentagont ért terrortámadások megrázták az Amerikai Egyesült Államokat, s másnap a globális szuperhatalommal együtt az egész világ új korszak hajnalára ébredt. E szerdai napon az amerikaiakat azonban még nem a jövő, hanem a támadások sokkjában rögzült jelen foglalkoztatta. 

A pápák első munkanapjai

[2022.08.17. 11:02] Történelmi Magazin

A pápaválasztás a katolikus egyház kétezer éves története során mindig kiemelkedő eseménynek számított. A szentatya személyét, névválasztását, első szavait és döntéseit máig fokozott figyelem övezi. Sokan zarándokoltak ki a legutóbbi konklávé alkalmával is, 2013. március 13-án estefelé a római Szent Péter térre, hogy a hűvös idő ellenére figyeljék a vatikáni Sixtus-kápolna kéményét – és ha szerencséjük van, az elsők közt láthassák és hallhassák az új egyházfőt, valamint részesülhessenek az áldásában. A voksolás csupán előző délután kezdődött, így a tömeg minden bizonnyal meglepődött, amikor a választás eredménytelenségét a külvilág felé jelezni hivatott fekete füst helyett már akkor este fehér füst szállt fel a kéményből, jelezve: habemus papam, „van pápánk”, azaz a választó bíborosok megtalálták Szent Péter apostol 265. utódát. A kardinálisok ezúttal nagyon gyorsan dűlőre jutottak. Gyakorta találgatások tárgya, hogy mi is húzódik meg egy-egy ilyen döntési folyamat hátterében, ugyanakkor szintén izgalmas kérdés, hogy mi történik pápaválasztás után?

Leszámolás az Aranybulla-mítoszokkal

[2022.08.17. 11:02] Történelmi Magazin

Az idei év történelmi jubileumainak sorából kiemelkedik II. András király legnevezetesebb okmánya, az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója. Természetes, hogy egy ilyen alkalommal írások, könyvek és emlékező alkotások születnek, amelyek ráirányítják a figyelmet múltunk jelentős mozzanatára, ám az ritkán fordul elő, hogy mindeközben ismereteink is alapvetően megújulnak.

Zene a szerelem oltárán: Alma Mahler

[2022.08.17. 11:01] Történelmi Magazin

A legfontosabb német zenei lexikon szerint Alma Mahler-Werfel zeneszerző, salonnière, azaz a kulturális életben nagy befolyással rendelkező hölgy és múzsa volt. Annak ellenére, hogy komoly zeneszerzői ambíciókkal indult útnak, mint komponista sokak számára ismeretlen. Ugyanakkor érdemes feltenni a kérdést, hogy tényleg csak híres férjei (Gustav Mahler, Walter Gropius és Franz Werfel) és szeretői (a teljesség igénye nélkül: Alexander von Zemlinsky, Gustav Klimt, Oskar Kokoschka) révén kellene emlékezni a nevére? Az első válasz erre: igen. A második: nem egészen.

Sztálin, a tetszhalott

[2022.08.17. 11:00] Történelmi Magazin

Mikor is volt a másnap? Nem tudni. A válaszhoz ugyanis ismernünk kellene Sztálin halálának napját, csakhogy a szovjet pártvezér végóráinak históriája a könyvtárnyi irodalom ellenére máig találgatásokkal, talányokkal teli. A fokozatosan csöpögtetett hivatalos közleményeknek sokan már 1953 tavaszán sem adtak hitelt. Az akkor Svájcban élő antifasiszta és antibolsevista író, Thomas Mann március 4-én ezt írta naplójába: „Hírek Sztálinról, aki nyilvánvalóan halálos beteg. Agyvérzés, bénulás, eszméletvesztés. Hivatalos közlemények jönnek, aztán elakadnak. Valószínűleg már halott. Megölték? Zűrzavaros hatalmi harcra van kilátás.” A következő napon a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) Központi Bizottsága „fájdalommal megtört szívvel” tudatta az ország és a világ „valamennyi dolgozójával”, hogy „Lenin harcostársának és ügye lángeszű folytatójának, a Kommunista Párt és a szovjet nép bölcs vezérének, tanítómesterünknek szíve” 1953. március 5-én, csütörtökön 21 óra 50 perckor utolsót dobbant. E késő esti hírről a magyar nép csak másnap, péntek reggel a rádió félhetes műsorából értesülhetett.

Leonardo da Vinci, a reneszánsz zseni

[2022.08.17. 10:56] Történelmi Magazin

A kora újkor egyik legkiemelkedőbb polihisztora, a humanista eszménykép, a képzőművészet több területén maradandót alkotó mester – sokféleképpen jellemezhető minden idők egyik legünnepeltebb elméje, Leonardo da Vinci. A széles körben tisztelt alkotó legfőképpen festményeiről ismert, de szobrai és találmányai szintén csodálatot váltanak ki napjainkban is. Vallásos témájú művei a jelenkor populáris kultúrájában egyet jelentenek a rejtett utalásokkal és a titokzatos összeesküvés-elméletekkel.

1849. október 6. után

[2022.08.17. 10:51] Történelmi Magazin

Nemzeti gyásznapunkon megemlékezünk az 1848–1849-es szabadságharc vértanúiról, különösképpen Batthyány Lajos miniszterelnökről és az Aradon kivégzett tizenkét tábornokról és egy ezredesről. Tágabb értelemben ez a nap valamennyi szabadságküzdelmünk valamennyi vértanújának és áldozatának emléknapja is. Jóval kevesebbet tudunk arról, hogy a kortársak miként élték meg a rá következő napot. Bármilyen cinikusan is hangzik, a tragikus események után is felkelt a nap, s a túlélők tették a maguk dolgát, ki így, ki úgy. Az alábbiakban október 7. krónikáját idézzük fel a kortársi naplók segítségével.