Képzetlen pilóták hősködései miatt csupán 20 napig működött az első magyar légipostajárat
2020. november 7. 10:50 Múlt-kor
A magyar légiposta-szolgálat fejlődését a képzetlen pilóták hősködései, a leselejtezett katonai gépek motorhibái és a világháború vesztes országait sújtó repülési tilalom is megnehezítette. A Budapest–Bécs közötti első repülőposta 1918 nyarán alig három hétig működött. A légi postaforgalom újraindítására 100 évvel ezelőtt, 1920. november 7–én került sor. Ekkor sikerült az első próbálkozás 20 napos rekordját megdönteni, de közel sem jött még el a hosszútávú és zavartalan működés ideje.
Léghajótól a repülőgépig
A postai küldeményeket az I. világháború előtt léghajókkal szállították. Mivel a Zeppelin fedélzetén utaztak is, ezért a megírt képeslapokat helyben fel is adhatták. A küldeményeket egy zsákba pakolták, amelyet a megfelelő terület felett egyszerűen kidobtak.
A zsákra a következő felirat került: „Származik: a Zeppelin-Léghajóról. Ezen csomag megtalálóját kérjük, szíveskedjék a zsák tartalmát a legközelebbi postahivatalhoz eljuttatni.”
A léghajók korának a rendszeres repülőgépjáratok megindulása vetett véget. A repülőgép sebessége és megbízhatósága is nőtt, így egyre inkább jobb megoldásnak bizonyult. Kezdetben egyfajta munkamegosztás alakult ki: a léghajók szállították a nyomtatványokat és a csomagokat, a repülőgépek pedig a sietősebb küldeményeket.
Első magyar pilótaként repülőgépen postát Prodam Guido szállított. 1912-ben sikeresen felszállt Fiumében, de a tervezettnél hamarabb landolt: őt és a postazsákot is nemsokára a tengerből kellett kihalászni. A szerencsés kimenetelű zuhanás után megmentett küldeményeket végül földi úton kézbesítették.
A magyarországi repülés szervezése már 1902-ben megindult, 1910-ben létrejött az Aero Club. A háborúban azonban a polgári repülések száma csökkent és a katonai légiposta-szolgálatra került a hangsúly.
Magyarország földrajzi fekvése miatt alkalmassá vált arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi légi forgalomba, valamint hogy a Kelet és Nyugat közötti összeköttetés csomópontja legyen. Ennek első lépése volt a Budapest–Bécs–Budapest útirányú légi összeköttetés megteremtése és légipostajárat megnyitása.
Az első magyar repülőposta 1918. július 4-én indult el a mátyásföldi repülőtérről. Húsz nap alatt több mint 5 ezer levelet és levelezőlapot, valamint 5200 táviratot szállítottak Budapestből Bécsbe és Bécsből Budapestre. Ekkor azonban a közfelháborodás enyhítése érdekében leállították a gépek közlekedését.
A népharag kitörését három gép lezuhanása okozta. Az első szerencsétlenség még nem követelt emberéletet, az osztrák területen földet ért gép pilótái sértetlenül vészelték át a balesetet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
