Kalifák, szultánok és királyok idejéről mesélnek az Esznában talált érmék
2022. szeptember 16. 14:05 Múlt-kor
Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács esznai ásatásán dolgozó régészek az iszlám időszakból származó érmekincsre bukkantak.
Eszna városa az itt álló ókori templomról ismert, ahol Hnum istent, feleségeit, Menhitet és Nebtut, fiukat, Hekát és Neith istennőt tisztelték.
A kutatócsoport a templom melletti ásatáson találta az érmekincset.
Az érmék az iszlám időszak különböző korszakaiból származnak, és öntőformák, illetve mérősúlyok is voltak mellettük, ami egy közeli pénzverde létére enged következtetni.
Az érmék között már azonosítottak al-Aziz (az ötödik fátimida kalifa, uralkodott: 975–996), al-Ádil Szalámis (a hatodik bahrí mamlúk szultán, 1279) és utódja, al-Manszúr Kaláún (1279–1290) idejéből származó ezüst és arany érméket, valamint további 286, a mamlúk uralkodók verette ezüstérmét.
Jövevények messzi földekről
A kincs emellett tartalmazott II. Leó örmény királyt (1269/1270–1289) ábrázoló érméket és más korabeli idegen pénzeket, illetve az Oszmán Birodalom idejéből származó bronz- és rézérméket is.
Az érmekincs eredete és hátrahagyásának oka egyelőre ismeretlen.
Az iszlám időszakban Egyiptom számos alkalommal volt hódítások célpontja: a Túlúnidák után a Fátimida-dinasztia, majd a Szaladin által alapított Ajjúbidák jutottak hatalomra, hogy aztán 1250 körül a mamlúkok az ő uralmukat is megdöntsék.
A Mamlúk Birodalom az 1517-es oszmán hódításig állt fenn, Egyiptom ez után az Oszmán Birodalom tartományává vált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
